Voltaképpen a november 20-at megelőző történések - talán nem csupán a hazaiak - voltak azok az elemek, amelyek a várakozásokkal ellentétes döntésre ösztönözték a monetáris tanácsot. Hathatott a budapesti állásfoglalásra az, hogy az euróövezetben folytatódott az infláció mérséklődése, a szeptemberi ráta 1,7 százalékos, a következő havi 1,6 százalékos volt, s az unió huszonöt tagállamára is a havi inflációs érték 0,1 százalékos mérséklődése volt a jellemző. Az óceán másik partján is hasonló tendenciát lehetett tapasztalni, a fogyasztói árak az Egyesült Államokban októberben is csökkentek, főként a mérséklődő energiaköltségek miatt. A fogyasztói árak szintje fél százalékos csökkenést mutatott, de ugyanez volt szeptemberben is, amikor szintén 0,5 százalékos volt a mérséklődés.
Az eurózónának és a Egyesült Államoknak a jótékony hatása mellett azonban a magyar gazdaság belső folyamataira is figyelhetett a monetáris tanács. Nem lehetetlen az sem, hogy a magyar hírügynökség adatgyűjtéséhez hasonló információkat ugyancsak tekintetbe vettek a jegybanki szakértők. Azt például, hogy londoni megfigyelők nagy része szerint átlépte a 6 százalékos küszöböt az októberi fogyasztói infláció az előző havi 5,9 százalék után; az előrejelzési sáv 5,9-6,6 százalék közötti, 6,28 százalékos átlaggal. Az MTI akkori híre szerint a Goldman Sachs 5,9 százalékos, illetve a JP Morgan és a Merrill Lynch egyaránt 6,1 százalékos előrejelzéssel; a sáv felső szélén, 6,6 százalékkal az HSBC áll. A Barclays Capital értékelése szerint a szeptemberi inflációs adatban "igen szokatlan jelenség" érvényesült, mivel az áfaemelés "több mint 100 százalékban szűrődött át" a fogyasztói árszintbe.
Szintén a Barclays Capital megállapítása volt még a monetáris tanács ülése előtt, hogy a forint erősödése és az olajár csökkenése miatt az várható, hogy az MNB az ebben az esedékes inflációs jelentésében visszaveszi középtávú inflációs előrejelzését. A londoni szakértők ezzel együtt is 8 százalék körül vélelmezik az infláció tetőzését 2007 első negyedében. A kép akkor teljes, ha a távirati irodától származó további londoni megállapításokat is, mint a múlt heti kamat(nem)döntés mögöttesét ugyancsak felvázoljuk. A JP Morgan ugyanis úgy érvelt, hogy az MNB új, negyedéves inflációs jelentése várhatóan továbbra is a 3 százalékos éves cél túllépését fogja jósolni 2008-ig, a maginflációs előrejelzést pedig valószínűleg emelni fogja. Az MTI-s, a hónap elején elkészült összegzés szerint tehát tizenegy londoni befektetési ház közül kilenc adott idei év végi tizenkét havi inflációs előrejelzést; öten 7 százalék feletti éves ütemet jósoltak decemberre, de akadt 6 százalék alatti várakozás is. Az előrejelzési sáv 5,9-7,7 százalék közötti, 6,84 százalékos átlaggal.
A kedvezőtlen folyamatok láthatóvá válása adhat okot a másmilyen döntésre, azaz a kamat emelésére - summázható a végeredmény, az, amellyel a változatlanul hagyott 8 százalékot kommentálta a múlt hétfőn az MNB elnöke. A monetáris tanács döntésével párhuzamosan publikálta a jegybank az inflációs jelentését, azt, hogy 2008-ban 4,1 százalékos rátát vár, s ez 1,1 százalékkal magasabb az inflációs céltól. Vagyis elég nagy a valószínűsége annak, hogy a legközelebbi monetáris tanácsi ülésen, decemberben sor kerül az emelésre.
