Az év első felében - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében - több mint 13 ezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt és több mint 21 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 2%-kal, az új engedélyeké 7%-kal volt magasabb, mint 2006 első felében. Növekedés elsősorban a II. negyedévben és a fővárosi építkezések terén mutatkozott, főként a vállalkozói lakásépítés bővülésének köszönhetően. Erre vezethető vissza az is, hogy a lakásépítésben előtérbe kerültek a többszintes, többlakásos épületek, ugyanakkor csökkent az épített lakások átlagos nagysága.

A befejezett lakások számának közel két éve tartó csökkenése után 2007. II. negyedévében 31%-kal több lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. Növekedés elsősorban a vállalkozói lakásépítés terén mutatkozott: másfélszerese volt a 2006. II. negyedévinek. A lakásépítésben 2007 első két negyedévében az ellentétes irányú folyamatok eredményeként (23%-os csökkenés után 31%-os növekedés) a félév egészére mérsékelt, 2%-os növekedés következett be. Az

átlagosnál jobban (6%-kal) nőtt a vállalkozások által épített, valamint az értékesítésre szánt lakások száma. A helyi önkormányzatok csekély lakásépíttetői tevékenysége következtében alig épült bérlakás ebben az időszakban.

Többszintes, többlakásos új épületekben 23%-kal több lakás épült, mint 2006 első felében, ugyanakkor a lakóparki építkezés mintegy kétharmadára esett vissza. A vállalkozói lakásépítés bővülésével ismét nőtt a kislakások aránya, minden 11. új lakás 40 négyzetméternél kisebb alapterületű. Mivel az új lakások közel egyharmadát a fővárosban vették használatba, az itteni építkezések jellemzői erőteljesen befolyásolják az országos átlagokat.

A fővárosi új lakások közel fele 40-60 négyzetméter közötti, s 40 négyzetméternél kisebb lakásból több épült, mint 80 négyzetméter felettiből. Budapesten 6, országos átlagban 4 négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület, ami jelenleg 86 négyzetméter. A kivitelezésben az építőipari vállalkozások tovább erősítették meghatározó szerepüket, háromszor annyi lakást építettek, mint a lakosság házilagos kivitelezési formában.

A használatba vett lakások számának alakulása megyénként erősen differenciált: az ország egyik elében jelentős (9-52% közötti) emelkedés, míg a másik felében (7-47% közötti) visszaesés következett be. Legnagyobb volt a növekedés Veszprém megyében, a legerőteljesebb a csökkenés Bács-Kiskun megyében. Az új lakásépítési engedélyek száma időben és területileg is egyenletesebben alakult, mindkét negyedévben 6-7%-os növekedés volt tapasztalható. Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúl minden megyéjében a félév során több új engedélyt adtak ki lakásépítésre, mint 2006 első felében, viszont Észak-Magyarország és Dél-Alföld minden megyéjében csökkent az építési kedv. Az újonnan kiadott engedélyek között tovább nőtt a többlakásos épületekre - bennük a kisebb lakásokra - vonatkozók részaránya. Míg a kiadott új lakásépítési engedélyek száma összességében 7%-kal emelkedett, a növekedés a 3 és annál több lakásos épületeket illetően 17%-os. Az engedélyezett alapterület növekedése viszont elmarad ettől a mértéktől. Különösen feltűnő a kisméretű lakások további térnyerése a fővárosi lakásépítések között. A 3 és több lakásos épületekben felépíteni tervezett lakások száma - 2006 első felének engedélyezési adataihoz képest - a kisebb beépítendő alapterület ellenére több mint egynegyedével magasabb.

Az év első félévének adatai az üdülőépítés fejlődéséről, ezen belül a több egységet magában foglaló üdülők terjedéséről tanúskodnak. Kétszáz üdülőépületben több mint 300 üdülőegység használatbavételére került sor, ugyanakkor közel 400 új üdülőépületben több mint 500 új egység építésére adtak ki engedélyt. A befejezett üdülőegységek száma 40%-kal több, az újonnan engedélyezetteké kétszer annyi, mint 2006 első felében volt.

Közel 1500 lakás szűnt meg, 6%-kal kevesebb, mint az előző év első félévében. A megszűnések legfőbb oka az avulás és az új lakás építése, 42, illetve 35%-os részesedéssel. A kiadott új építési engedélyek alapján a nem lakóépületeknél közel egyötöddel kisebb alapterület beépítését tervezik, mint 2006 első felében. Legnagyobb a visszaesés (41%-os) az ipari célú beruházások terén, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületek tervezett területe a  bázisidőszakhoz viszonyítva majdnem megduplázódott (192%), s a hivatali épületekben is 77%-kal nagyobb terület beépítését tervezik.