Az idei évtől élő egykulcsos szja-rendszer rövidtávon nem fog érzékelhetően hozzájárulni a fogyasztás növekedéséhez, vélhetően csak közép-, illetőleg hosszú távon fogja a pozitív hatását érzékeltetni - vélekedik Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary adó és üzleti tanácsadó társaság elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint ezt valószínűsíti, hogy ma Magyarországon az adóbevallást benyújtók mindössze 6,5 százalékától származik az szja-bevétel több mint 80 százaléka, vagyis az a réteg, amely az egy kulcs révén jelentős jövedelemtöbbletben részesül, nagyon szűk.

A költségvetési oldalon eközben számottevő kiesés várható. Jelzi ezt, hogy a büdzsé friss számai szerint a 2010. januári 202 milliárd forinttal szemben az idei első hónapban mindössze 166 milliárd forintnyi személyijövedelemadó-bevétel folyt be a költségvetésbe - hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt.

Kik lehetnek a nyertesek?

Az egykulcsos adó bevezetése összességében nagyjából 300-350 milliárd forinttal hagy többet a piaci szereplőknél. A személyi jövedelemadó tavaly még kétkulcsos volt, az alsó mérték formális 17, illetve a felső 33 százalékával szemben az idén az egységes16 százalékos kulcs érvényesül, az un. „szuperbruttóként" bevezetett adóalap-kiegészítéssel valójában 27 százalékkal magasabbak a tényleges kulcsok. A fentiekből első olvasatra is látszik, hogy az új adómértékekkel a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek járnak a jobban.

Az új rendszer leglényegesebb pontja a családi kedvezmények átformálása, így több tényezőtől, elsősorban a fizetés nagyságától, illetve a nevelt gyermekek és eltartottak számától, valamint az adójóváírástól függ, hogy ki mennyivel jár jobban vagy rosszabbul az új adószabályokkal. A nyertesek általánosságban a közepes jövedelmű nagycsaládosok és a magas keresetűek lehetnek, míg a vesztesek az átlag alatt kereső gyermektelenek közül kerülnek ki.