A hazai trendek lényegében összhangban vannak a nemzetközi eredményekkel. A magyar válaszadók több mint 70 százaléka növelni, vagy szinten kívánja tartani a kiszervezés mértékét. Székely Zoltán, a KPMG Tanácsadó Kft. informatikai tanácsadásért felelős partnere szerint biztató az is, hogy a cégek fele a költségcsökkentésen túl ma már egyéb előnyöket is figyelembe véve, átfogóan értékeli a kiszervezés sikerességét.

A kiszervezés (outsourcing) manapság széles körben elfogadott és növekvő népszerűségű üzleti gyakorlatnak számít. A kiszervezés elsődleges célja hagyományosan a költségcsökkentés, de egyre inkább előtérbe kerül az üzemeltetési hatékonyság és a szolgáltatási színvonal növelésének az igénye.

Sikeresek a kiszervezések

A felmérés eredménye rámutatott: a kiszervezés modellje jól működik, és az ilyen megbízások általában sikeresek. A médiában előszeretettel idézett állítások, mint például "a kiszervezési projektek legalább fele elbukik", a megkérdezettek 86%-a (a magyarországi felmérésben a résztvevők 75%-a) szerint nem felel meg a valóságnak. Bár a megkérdezettek jellemzően egyetértenek azzal, hogy a kiszervezés kihívásokkal jár a szervezet számára, azt is kiemelik, hogy a szolgáltatók pozitívan járultak hozzá a vállalat sikeréhez.

A hazai cégek sajnos a nemzetközi átlagnál is kisebb hangsúlyt fektetnek a nem operatív mutatók monitorozására, pedig a felmérés eredménye szerint azok a szervezetek, amelyek outsourcing-szerződéseik megkötésekor nem csupán a pénzügyi és szolgáltatási szint szemléletet érvényesítik, jelentősen növelhetik a kiszervezés stratégiai értékét.

Ismeretlen költségek

A felmérés másik fontos következtetése, hogy a vállalatok 79 százaléka nem ismeri pontosan az outsourcing-szolgáltató kiválasztási folyamatának költségeit (ez alól csak a tanácsadói díjak jelentik a szabályt erősítő kivételt). Ezen felül, a válaszadó cégek több mint fele esetében a kiválasztási folyamat ajánlatkérési szakaszának (RFP-szakasz - Request for Proposal) hossza meghaladta a KPMG által maximálisan ajánlott 6 hónapot.

A hazai helyzet e tekintetben jobb a nemzetközi átlagnál, hiszen a megkérdezett cégek 70 százaléka képes volt a kívánatosnak tartott fél éves határidőn belül lezárni az ajánlatkérési szakaszt. Ugyanakkor, a vállalatvezetők 85 százaléka állítása szerint már a kiválasztási folyamat elején nagy pontossággal fel tudta volna sorolni az úgynevezett rövidlistára kerülő szolgáltatókat, így felmerül a gyanú: az erőfeszítések nagy része felesleges volt (a nemzetközi eredmény egybecseng a magyarországi válaszokkal).

A válaszadók 60 százaléka szerint a szolgáltatóval kapcsolatos problémák főként emberekhez voltak köthetők, ami felveti, hogy az emberi és kulturális tényezők a kiválasztási folyamat során gyakran másodrangú szerepet kapnak. Egy jellemző mondat a válaszok közül: "A megbízó és a szolgáltató szervezeti érettségének és kultúrájának illesztése az egyik legkritikusabb sikertényező. Ennek fontosságát a legtöbben hajlamosak lebecsülni, különösen a kiválasztási folyamat RFI-, RFP- és tárgyalási fázisaiban."

Érett a piac a kiszervezésre

A feltárt problémák ellenére számos jel utal arra, hogya kiszervezési piac érettebbé vált. Ami a kiszervezett szolgáltatásokkal való elégedettséget illeti, a megkérdezett megbízó oldali válaszadók mindössze 14 százaléka jelezte, hogy a szolgáltató és az ügyfél pénzügyi és kereskedelmi elvárásai között komoly konfliktusokat eredményező különbségek jelentkeztek volna. Pozitív piaci trendeket vetít előre az is, hogy a válaszadók döntő többsége növelni, vagy legalább szinten kívánja tartani a kiszervezés szintjét.

Nagyobb eltérés a nemzetközi és a magyar adatok között a szolgáltató és a vevő közötti kapcsolat megítélésében lelhető fel. Míg például globális szinten a válaszadók 75 százaléka számára nagyon fontos, hogy megértsék a kiszervezést nyújtó tervezett profitjának számítási modelljét, a magyar válaszadók alig fele tartja nagyon fontosnak ezt az információt. A magyar válaszadók erőteljesebben értenek egyet azzal is, hogy amennyiben egy szolgáltató nem tudja kitermelni a tervezett profitot, az automatikusan negatív hatást gyakorol a szolgáltató-vevő kapcsolatra.