A 2020. évi 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra, 6,9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján. A legnagyobb mértékben (28 százalékkal) Nógrád megyében emelkedtek az árak, s még Somogy megye áll 20 százalék feletti értékkel. A másik végletként minimális, 2 százalék körüli csökkenést pedig Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látunk. (Pest megyében sajnos a hiányos adatok nem teszik lehetővé az elemzést.)

„A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,36 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye lépte át a kétmilliós szintet. Tavaly Nógrád először mozdult el az árlista utolsó helyéről, átadva azt Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, ahol 1,23 milliós átlagos hektárárat láthattunk” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2021-ben legnagyobb mértékben, bő 12 százalékkal az erdőterületek drágultak. A szántók 7 százalékos áremelkedését a szőlők, gyepterületek és a kert-gyümölcsös kategória egységesen 4-5 százalék közötti drágulása követte.

Háromszoros drágulás 11 év alatt (Fotó: Pixabay)

Növekvő forgalom, kisebb eladott földterületek A termőföld-piac tavaly látványosan bővült. A megelőző évi 37,3 ezerről – azzal időarányosan – 2021-ben 50,6 ezerre, közel 36 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában csökkent, 4 százalékkal. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye adja, ahol több mint megkétszereződött az adásvételek száma. A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva bő 22 százalékos növekedést látunk 2021-ben. Ez tehát alatta marad a tranzakciószám növekedésének, azaz átlagosan kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2020-ban. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2021-ben összességében nagyjából 47,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 5,7 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2021-ben. A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom megye 6-800 hektárral. Az eladott termőföld-terület öt megyében csökkent az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 15 százalékkal Baranyában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont több mint kétszeres volt a bővülés. Az országos forgalom bő kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 17 százalékkal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 32,6 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2021-ben. A többi művelési ág forgalmi bővülése ennél is nagyobb: 27-30 százalékos az erdő- és gyepterületeknél, a 40 százalékot meghaladja a szőlőknél és 71 százalékos a kert-gyümölcsös kategóriában. 11 éves távlatban háromszoros drágulás A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan háromszorosára növelte árát 2021-re.