Vagyoncsökkenés következett be januárban is a kötvényalapoknál – ismerhető meg a kedvezőtlen tendencia a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) február végi összesítéséből. A tájékoztatás szerint a tavaly május vége óta tartó, november végétől pedig felgyorsult kedvezőtlen trend februárban sem fordult meg. Az elmúlt hónapban a januárival gyakorlatilag megegyező mértékű, 60 milliárd forintos (12,4 százalékos) vagyoncsökkenés következett be a kötvényalapoknál.

A kötvényalapokkal szemben a pénzpiaci alapok úgy tűnik stabilizálni tudták helyzetüket, a januári kis mértékű növekedés folytatódott februárban is. A kötvényalapok befektetőinek jelentős része a novemberi kamatemelés hatására utólagos reakcióként döntött befektetési jegyeinek visszaváltásáról, ugyanakkor a pénzpiaci alapok a tavalyi év közepén bekövetkezett visszaesés után stabilizálni tudták helyzetüket.

A pénzpiaci alapokhoz hasonlóan nem történt számottevő változás a többi alaptípus esetében sem, így, „köszönhetően” a kötvényalapok jelentős csökkenésének, az elmúlt hónapban közel 7 százalékkal, 800 milliárd forintra esett vissza a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége tagjai által kezelt befektetési alapokban lévő vagyon nagysága. A 2003. május végi csúcsponthoz képest ez 360 milliárd forintos, azaz több, mint 30 százalékos csökkenést jelet, utoljára épp két évvel ezelőtt volt hasonló nagyságú vagyon a befektetési alapokban.

Az alapokkal szemben jelentősen, 7,8 százalékkal nőtt viszont februárban a pénztári portfoliók, továbbá 12,6 százalékkal az egyéb portfoliók összvagyona. Igaz, hogy e növekedés jelentős részben új szövetségi tag felvételének köszönhető. A kötvényalapok vagyonának csökkenése, illetve az egyéb alaptípusok, ezen belül is elsősorban az ingatlanalapok növekedése eredményeként a korábban jellemzően 90 százalékos arányt képviselő kötvény és pénzpiaci alapok aránya mára jelentősen, 80 százalék alá csökkent. Végeredményben a BAMOSZ tagok által kezelt teljes vagyon februárban összességében 2,4 százalékkal tudott nőni, újra átlépve a 2000 milliárd forintos határt.