Az ügyintézési határidők a jövőben attól függnek, hogy a cégeljárásokat szerződésmintával vagy anélkül kérik, illetve hogy elektronikusan, vagy hagyományosan nyújtják-e be azokat. Az elektronikus benyújtáshoz a jogi képviselőnek rendelkeznie kell a megfelelő hardverrel, továbbá elektronikus aláírással, időbélyegzővel és olyan programmal, amely alkalmas az elektronikus űrlapok kitöltésére.

Szerződésminta és elektronikus kérelem

A szerződésminta nélküli bejegyzési kérelmek elbírálására jövő év szeptember utolsó napjáig 30 nap, utána 15 nap áll rendelkezésére ehhez a cégbíróságnak. Szerződésmintával ugyanerre 15 illetve 8 nap áll rendelkezésre. Viszont ha együtt van a szerződésminta és elektronikus kérelem, akkor jövő év október 1-jétől 2 nap alatt kell bejegyezni a céget. Ez az a dátum, amikortól a cégszolgálat teljesen kiépül, és a cégközlöny is csak elektronikusan, a szolgálat honlapjáról érhető el (addig továbbra is cd-lemezen jelenik meg).

A Cégszolgálattól - mindössze az informatikai költségtérítés fejében - lehet lehívni a nyilvános cégadatokat. Itt lesznek elérhetők az úgynevezett hitelező védelmi adatok is, vagyis a csőd- és felszámolási, a végelszámolási és végrehajtási információk. A szolgálathoz kell beadni az elektronikus cégadatokat.

Névfoglalás

Az új törvény lehetővé teszi a névfoglalást. Ez azt jelenti, hogy a cég bejegyzése előtt kérni lehet azt, hogy a cégbíróság vizsgálja meg: a választott cégnév alkalmazható-e. A bíróság 3 napon belül válaszol a kérdésre, de ez 5 ezer forintba kerül. Az időközben megjelent igazságügyi miniszteri rendelet szerint legfeljebb öt nevet lehet megjelölni a foglalásban és a sorrendben első megfelelő nevet "foglalja" a bíróság 60 napig. Ha ennyi idő alatt nem kezdődik el a cég bejegyzése, akkor a foglalás megszűnik. A cégnévben az "állami", vagy "nemzeti" jelző csak akkor használható, ha az államnak - közvetlenül vagy közvetve - többségi befolyása van a cégben, vagy az a tartós állami tulajdon körébe tartozik. A papíron beadott cégadatok közzétételének költsége változatlan marad, viszont a meghonosítandó elektronikusan beadott kérelmek közzététele után jóval kevesebbet kell majd fizetni. A cég bejegyzésének közzététele tehát papír alapú adathordozó esetén továbbra is 14 ezer forint (jogi személyiség nélküli cégeknél), illetve 25 ezer forint (jogi személyiségű cégeknél). #page#A változás bejegyzésének költsége, az előbbi sorrendben: 7 ezer, illetve 15 ezer forint. Elektronikus okiratban beadott dokumentumok esetén a cégbejegyzés közzététele egységesen 5 ezer, míg a változásoké 3 ezer forint.

Emailcím is

Az illetékek és a felsorolt költségek akkor is fizethetők elektronikusan, ha a cég bejegyzését hagyományosan kérik. Viszont akármilyen is a kérelem, a pénzt mindig előre kell fizetni. A cégjegyzék a jövőben tartalmazhatja a cég honlapjának elérhetőségét, valamint e-mail címét is. Amikor egy hagyományosan - és nem szerződésmintával - bejegyzett cég valamilyen változást jegyeztet be a cégjegyzékbe, két iratot kell beadnia. Egyet a változásról, egyet pedig a társasági szerződés - módosításokkal - egybeszerkesztett új változatáról. A szerződésmintával bejegyzett cégeknél elég egy új - a változásokat tartalmazó - űrlapot kitölteni. A cégek megtehetik, hogy áttérnek a szerződésmintás cégbejegyzésre, de joguk lesz arra is, hogy a mintáról hagyományos formára térjenek át.

Felügyelőbiztos

Az új törvény szerint a cégbíróság - a cég törvényes működésének helyreállítására - felügyelőbiztost rendelhet ki, legfeljebb 90 napra. (A kirendelést a cég tulajdonosa - részvényese - is kérheti.) Az igazságügy-miniszter egy külön rendeletet szentelt a biztos díjazásának. A fő szabály az, hogy a biztos díját a cégnek meg kell előlegeznie. Ez az összeg 100 ezer forint, ha a biztos nem gyakorolja a vezető tisztségviselő jogkörét (mert van ilyen személy a cégnél). Ha a vezető tisztségviselő is a biztos lesz, akkor a nem jogi személyiségű cégnél 150 ezer, míg jogi személyiséggel bírónál 300 ezer forint a megelőlegezett díj. (Ezek az összegek áfa nélkül értendők.) Ezen felül jár a biztosnak minden egyéb, számlával igazolt költsége is.

Fantomok

A fantom cégek megszüntetését továbbra is a cégbíróság rendeli el. Amennyiben egy kft-nek vagy rt-nek többségi befolyással rendelkező tagja volt, és a céget törölték a cégnyilvántartásból, ennek a tagnak nem szűnik meg az anyagi felelőssége. Amennyiben a saját tőke 50 százalékát meghaladó kielégítetlen tartozás marad hátra, akkor az addigi korlátolt felelősség korlátlanná válik, és a volt tag magánvagyonából is behajtható. Egy kimentési lehetősége van: bizonyítania kell, hogy az ő magatartása nem járult hozzá a cég megszűnéséhez. Szintén fontos változás, hogy a végelszámolás - amikor a cég maga határozza el megszűnését - a csődtörvényből a cégeljárási törvénybe került át.

Interjú Sárközy Tamás professzorral a törvényről.