Egyre több hálózat nevezi ma magát franchise-nak, marketingcélokból, illetve mert divat. Holott csak egy kereskedelmi név vagy márkanév, értékes, újszerű üzletviteli ismeret lehet a valódi franchise alapja. Magyarországon mintegy háromszáz - más becslések szerint négyszáz - láncolat felel meg ennek és az egyéb követelményeknek, az autóértékesítésről a lakossági szolgáltatásokon át az élelmiszerboltokig.

Kezdjük tetszőleges felsorolással: OBI, Diego, Kodak, Mol, Hertz, Szamos Marcipán, Pizza Hut, Photo Porst, Starfleur, WebBusiness. Ezek a cégek franchise-rendszerben dolgoznak. Rajtuk kívül még vagy három-négyszáz nevet írhatnánk, ha teljes hazai listát akarnánk közzétenni. De nem akarunk. Viszont - miközben nem teszünk fontossági különbséget rendszergazda és franchise-átvevő között - szeretnénk hangsúlyozni, hogy mindkét félnek ismernie kell a másik fél gondolkodását, mert ennek ismerete nélkül nem tudja elfogadni a kapcsolat szabályait, kötöttségeit. Például a függelmi viszony helyett a partnerit, azaz az együttműködő szerződéses viszonyt.

A franchise - módszerként - mindenre ráhúzható, ha van rá vevő. És úgy tűnik, van. Ezért is divatos manapság franchise-nak hívni a hálózatokat, ám nem mindegyik az.

- A franchise ugyanis, az európai etikai kódex szerint is, minimum három feltételnek kell, hogy megfeleljen - hangsúlyozza Kiss István, a Magyar Franchise Szövetség főtitkára. - Az első, egy ismert kereskedelmi név vagy márkanév megléte, ami a franchise-átadóé. A második az értékes, újszerű üzletviteli ismeret, illetve know-how. Ez utóbbi pontos fogalmát a Ptk. 86. paragrafusa határozza meg. A harmadik ismérv pedig, hogy az átadó folyamatosan támogatja az átvevőket valamilyen anyaggal, áruféleséggel vagy információval, nem hagyja őket magukra a piacon. S bár a szakirodalom jobbára nem említi, hozzátehetünk egy negyedik feltételt is, nevezetesen, hogy a franchise-hálózat tagjai jogilag és pénzügyileg függetlenek egymástól.

Klasszikus példa a félig saját üzletlánccal, félig franchise-ban működő vállalkozásra a magyarországi McDonald's. Hiszen a cég több mint tizenöt évvel ezelőtt megvásárolta azokat a - jellemzően korábban is étteremként funkcionáló, esetleg más egyéb célú - ingatlanokat, vagy zöldmezős beruházásként építkezett, ahol megnyitotta az első gyorséttermeket, és maga működtette őket. S csak a későbbiekben terjeszkedett önálló vállalkozások franchise szerinti bevonásával.

- Nem franchise az MLM, a multi level marketing sem - oszlatja el a nem véletlenül kialakult félreértést a főtitkár. Ott ugyanis szerinte éppen az említett feltételek hiányoznak.

Háromszáz átadó, vagy több?

- Mintegy 300 hazai franchise-átadóról vannak ismeretei a szövetségnek - segít pontosítani a piac méretét Kiss István -, de mintegy négyszáz-négyszázötven hálózat állítja magáról, hogy az. Ezeknek a fele nemzetközi cég magyar leányvállalata, a másik fele hazai ötletre épül.

De mivel Magyarországon - a szakember szerint "szerencsére" - nincs bejelentési kötelezettsége annak, aki franchise-t szervez (szemben például az USA-val, ahol regisztrálniuk kell), naponta jelentkeznek újabbak. A franchise-átvevők számát még kevésbé lehet pontosan megmondani, hiszen egy-egy hálózat 5-1500 tagot számlál, de nagyságrendileg 18 ezer vállalkozásról lehet szó. Európában ezzel a középmezőnyben vagyunk, hiszen a legkevesebb franchise-rendszer Csehországban van (90 átadó és 300 átvevő), míg a legtöbb Franciaországban (765 átadó és 34 ezer 750 átvevő).

A franchise erőssége az, ami a hátránya, hogy teljesen szabad vállalkozási forma, a versenytörvényben megszabott keretek között bármire, bármikor, bárhol szervezhető. Így igen nehéz választ adni arra a kérdésre is, hogy vajon milyen ágazatokban terjedt el. A sajtómegjelenéseket figyelve számos étteremlánc - és nem csak a gyorséttermek -, kávézó, egyre több ingatlanközvetítő, autóértékesítő, kozmetikai szalon, fotószolgáltatás, különböző profilú kiskereskedelmi üzlet választotta a növekedésnek ezt a formáját. A lakossági szolgáltatások mellett találhatunk azonban franchise-t az ipari termelésben is.

Az önálló vállalkozások franchise szerinti együttműködését a versenytörvény is megkülönbözteti, ugyanis a vertikális kartellt franchise esetében nem tiltja, mivel a törvényalkotók úgy vélték, hogy a tiszta versenyre a franchise ösztönző erejének nagyobb a pozitív hatása, mint amennyi negatívum a kartellmegállapodásból származik.

Kell a jó szerződés

Magyarországon a franchise-jogviszonyra nem létezik elkülönült, önálló jogi szabályozás, és igen csekély azoknak az egyedi bírósági határozatoknak a száma is, amelyek franchise-szerződésekből fakadó vitákat döntenének el. Ez mégsem jelenti azt, hogy ne lenne nagyon lényeges egy újonnan alakuló hálózatnál vagy egy régebben működőnél az új tagok felvételekor többek között a megfelelő szerződés. Ami első olvasatra általában az átvevő kötelezettségeit sorolja hosszabban, és ennél rövidebben a jogait, de ez önmagában nem probléma, hiszen a franchise lényegéből fakad. Ha ugyanis egy franchise-tag nem megfelelő minőségben dolgozik, akkor a márka és az egész hálózat hírnevét teszi tönkre. (Ezért is vannak olyan átadók, akik annyira bizalmatlanok, hogy csak ismeretségi körből fogadnak tagokat.) A probléma inkább abból származik, amikor az átadó etikátlan, és - ez konkrét hazai példa - megtiltja az új tagnak, hogy a belépése előtt a régi tagokkal konzultáljon.

- Ha a franchise-átadó a szerződést határozatlan vagy nagyon hosszú időre kívánja kötni, érdemes gyanút fogni, hiszen a partnerek csak a munka során ismerhetik meg egymást igazán - említ egy szempontot Kiss István. - Viszont, ha túl rövid időre szól a szerződés, akkor meg az merülhet fel, hogy az átadó gyakrabban szeretné bevasalni a belépési tagdíjat.

Tény, hogy az újonnan alakulóknál jóval kevesebb az elmúlt évtizedben megbukott, hazai franchise-vállalkozások száma, egy-két emlékezetes esetből azonban levonhatók a legfontosabb, az újabb bukások megelőzését szolgáló következetések. Ilyen, hogy konjunkturális ötletre nem lehet franchise-t építeni, hiszen leszállóágban egy hálózat nem tud rugalmasan váltani. A franchise évekre, évtizedekre szóló, szoros együttműködés. Továbbá, hogy az ismeretlen franchise-átadót belépés előtt nagyon le kell informálni, mert sajnos ez a piac is vonzza a szélhámosokat, akik nem valódi hálózat kiépítéséhez keresnek partnereket, hanem azért, hogy az akármilyen kis összegű belépési díjból befolyó, sok tag esetén milliókra rúgó pénzzel azután eltűnjenek. Külföldi franchise-átadó esetében a bukás oka leggyakrabban az átadó cég menedzsmentje - emeli ki a szakember -, amely vagy nem képes vagy nem akarja belátni, hogy a legjobb ötletet is honosítani kell.

Tájékozódjon a partnerről és a piacról!

Mégis, mit tegyen első lépésként az az önálló vállalkozás, amelyik egy franchise-hálózathoz szeretne csatlakozni? Tájékozódjon! Menjen el már működő franchise-partnerekhez, és ismerje meg az eredményeiket, gondjaikat. Ezzel együtt a saját, szűk környezetében mérje fel az adott szolgáltatásra, termékre a piaci igényeket és a versenytársakat. Informálja le alaposan az átadót, és nézze meg, hogy a kiszemelt hálózatnak milyen más, hasonló profilú hálózatokkal kell versenyeznie. Kiss István természetesen azt is tanácsolja, hogy a reménybeli átvevő a szövetség tagjaival szemben legyen nagyobb bizalommal, hiszen a franchise-gazdák csak a szerződéseik bemutatása után, az etikai normákat elfogadva nyerhetnek felvételt.

(A cikk a Piac & Profit novemberi számában jelent meg)