A The Times hétvégi értesülése szerint a BAA, amelyet nyáron vásárolt fel több mint 10 milliárd fontért (négyezer milliárd forintért) a spanyol Ferrovial építőipari és szolgáltató csoport, eladja 50 százalékos részesedését egy 1 milliárd font vagyonértékű ingatlanalapban, amelyet tavaly februárban hozott létre a Morley Fund Managementtel, az egyik legnagyobb brit ingatlanbefektetési alappal közösen. Az alap portfoliójában légi teheráru-raktárak és irodák vannak a BAA nagy-britanniai repülőtereinek környékén. A Ferrovial már a BAA átvételének idején jelezte, hogy a BAA nagy-britanniai repülőtéri üzletágára fog koncentrálni, és megvizsgálja az általa nem az alaptevékenységi körhöz tartozónak tekintett vagyonelemek, köztük a külföldi érdekeltségek sorsát.
A minap vált ismertté nem hivatalos forrásokból - jóllehet a hírt nem erősítették meg -, hogy a spanyol cég már tárgyal a Budapest Airport értékesítéséről a Ferihegyet üzemeltető cég egyik korábbi kérőjével, a német Hochtief építőipari csoporttal. A Ferrovial a BAA átvétele után, a Londoni Értéktőzsdén közzétett közleményben bejelentette: "alapos felülvizsgálat alá akarja venni" a Nagy-Britannián kívüli repülőtereket, amint a tranzakció zárásával hozzáfér ezek részletes adataihoz, annak eldöntése végett, hogy megtartsa vagy eladja ezeket az érdekeltségeket. A dokumentum nem említette név szerint a Budapest Airportot, amelyet a BAA tavaly vett meg több mint 1,3 milliárd fontért, de egyértelműen tartalmazta, hogy bármely külföldi BAA-érdekeltség eladásából a spanyol cég a BAA átvételével járó adósságot törlesztené.
9 milliárd fontos adósság
A Ferrovial csaknem 9 milliárd font hitelt vett fel a BAA-felvásárlás finanszírozására, és ez a hitelminősítőknek határozottan nem tetszett. A Standard & Poor's június elején elsőrendű szint alá, egyszerre két fokozattal - vagyis agresszív mértékben - a közepes befektetői sávba süllyesztette vissza a BAA adóskockázati besorolását, azzal az indokkal, hogy az átvétel adósságterhe vagy a BAA eredményében jelenik meg, vagy a BAA maga is egy olyan struktúra része lesz, amelyet a tranzakció finanszírozását szolgáló nagyobb adósság terhel.
Az S&P már a Budapest Airport tavalyi megvásárlása után rontotta a BAA besorolásait, azzal az indokkal, hogy a BAA cégadósi profilját kedvezőtlenül fogja befolyásolni a hitelből fedezett ferihegyi befektetés. Az akkori visszaminősítés során a BAA addigi hosszú távú "A plusz" általános cégadósi besorolása "A"-ra süllyedt; ezt rontotta tovább nyár elején a cég két osztattal "BBB plusz"-ra.
Londoni iparági elemzők annak idején világrekordnak minősítették azt az összeget - opciókkal és adósságokkal együtt bruttó 1,362 milliárd fontot -, amelyet a BAA fizetett Ferihegyért. Akkori elemzések kimutatták, hogy a vételár mintegy a harmincszorosa volt a magyar repülőtér-működtető tavalyi, hozzávetőleg 47 millió fontnak megfelelő, kamat- és adófizetés, valamint leírások előtt számolt alapszintű pénzforgalmi többletének (EBITDA).
Londoni elemzők szerint az elmúlt évek hasonló repülőtér-privatizációiban, amelyekben többségi részesedés került piacra, 15-16-szoros EBITDA-szorzójú vételárakat lehetett elérni. Azóta azonban az európai repülőterek mint befektetési célpontok vonzereje megnőtt, ugyanis iparági előrejelzések szerint az európai légi utasforgalom 2020-ig megkétszereződik, és eléri az évi 2 milliárd főt, ami a leszállási és kiszolgálási díjak, valamint a kiskereskedelmi bevételek jelentős emelkedésével fog járni.
