A nap híre – ha hír egyáltalán – a forint a bankközi devizapiacon gyengült, mi több 270 fölötti eurót is jegyeztek többször. De mert ez a változás – mondhatni trend – már tart napok óta, a közvélemény a monetáris politika szentélyétől várt bejelentést. Ám ha innen, a jegybank háza tájáról akart részletesebb információt megtudni a laikus, megnézte az MNB honlapját, ahol a legfrissebb január 12-i adat egy ipari jellegű szolgáltatásra kiírt pályázat volt. December 15-én talált csak egy mondatnál bővebb hírt arról, hogy valami közlendője is volt a Monetáris Tanácsnak. Alapvetően az persze, hogy meghagyta a 12,5 százalékos alapkamatlábat. Papírra – pontosabban honlapra – vetették, hogy az egyensúlytalanság kezelése a költségvetési eladósodottság növekedésének visszafogásán keresztül valósul meg. Az inflációs kockázat mérséklését a kormányzati lépések 2004-ben és 2005-ben biztosítani képesek.

Vagyis történt is valami meg nem is. Történt, hogy a kormányfő lecserélte a pénzügyi tárca vezetőjét, finoman, de biztosan bejelentették: az eurózóna számunkra kicsit későbbre tolódik, azaz a magyar gazdaság helyzete lassabban javítható olyan szintre, amilyen a belépéshez szükséges.

A piac egyelőre nem a jegybanktól várja a fontos bejelentéseket – úgy tetszik, arról már lemondott –, hanem Draskovics Tibortól, a leendő pénzügyminisztertől. Szavai függvényében akár stabilizálódhat is a bankközi piac. Bár – írja egy szaklap a hazai piac egyik meghatározó szereplőjére hivatkozva – nagyon könnyen és nagyon gyorsan áttörheti az euró a 275 forintos szintet.

A laikusabb szereplők – például a lakásvásárlók – a kereskedelmi banki hitelkamatokra figyelnek, s azt már beléjük táplálta a piac, hogy olcsóbban csak akkor juthatnak kölcsönhöz, ha a jegybanki alapkamat is visszacsúszik. A lakosság azonban csak emlékezni tud, 2003 háromszori jegybanki – és utólagos kormányzati helyesléssel járó – intézkedését ugyancsak nem volt könnyű értelmezni. Éppen egy évvel ezelőtt kellett fellépni a forint elleni komoly spekulációs támadás ellen. A nyár közepi beavatkozást a szakma sem értette teljesen, az év végén született, 12,5 százalékosra növelt alapkamatláb azonban valóban hatott a széles közvéleményre is. Akkoriban ugyanis már tudni lehetett, milyen költségvetést fogad el a parlament, s a lakáspiaci támogatási szisztéma sem vihető tovább. De az is tény, hogy a beruházások enyhe növekedésnek indultak a második félévet követően. Egyáltalán nem biztos, hogy az – idehaza - drágán felvehető hitel nem fékezi a további beruházási kedvet. Az igaz, hogy tavaly a várt korrekciókra nem került sor, a szerkezeti problémák is megmaradtak, s a fogyasztás volt a növekedés húzóereje. De talán a legszembetűnőbb baj az, hogy mind a három jövedelemtulajdonos – a vállalati szféra, a lakosság, az állam – nettó hitelfelvevővé vált. A mélyponton az év második felében túljutott a gazdaság. Az első nyolc hónap 13 százalékos reálbér növekedését a 9. hónapban már 0 százalékos követte, s a költségvetési deficit sem nő, ellentétben több környező országgal. Szakértők szerint a pénz- és tőkepiaci hullámvasút meghatározó részben a gazdaságirányítás hibás lépéseit kellett tavaly keresni. A forint mindig az erős sávban maradt. Azt is sok makroközgazdász vallotta, hogy a 250-260 forintos sáv kijelölése hiba volt, de ez volt az ára annak, hogy a kormányzat egyezségre tudjon jutni a jegybankkal.

Mivel már ismertek a gazdaságpolitika legfőbb parancsai – a költségvetés – és a feszített menetből is engedni látszik a Medgyessy-kormány – nem veszi annyira komolyan saját európrogramja dátumát -, elég jól látható az idei kimenet. Az, hogy a GDP 3 százalékot elérő, meghaladó növekedését a többi között alátámasztja, hogy már nem terheli a gazdaságot az irreális bérkiáramlás, s a fogyasztás növekedési üteme is lelassult. Nem biztos, hogy ennyi nem elegendő jelzés, ígéret a Monetáris Tanácsnak ahhoz, hogy az alapkamatot visszakorrigálja. Az ugyan igaz, hogy egyáltalán nem biztos: az exportban, a beruházásban van-e annyi impulzus, hogy átvegye a fogyasztás generálta növekedés szerepét. Megfigyelők szerint éppen ezért lett volna jó már az évet mérsékeltebb jegybanki alapkamattal nyitni. Mindenesetre a legközelebbi hétfői Monetáris Tanács üléstől nem minden ok nélkül vár döntést a piac.

Halasztjuk az euró bevezetését

László Csaba menesztése

Elemzők az euróról

Euróra fel! A kormány kompromisszumot vállalt...

Vélemények a magyar euróról...

Békesi László az euró bevezetéséről