A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások továbbra is kedvezőek a magyar gazdaságban, előretekintve az alacsony inflációs környezet fennmaradására és az inflációs célok teljesülésére lehet számítani. Az infláció lassulását a munkapiaci alkalmazkodás és a fogyasztás visszafogottabb növekedése egyaránt támogatja - áll a tanács ma kiadott közleményében.

Az év első hónapjaiban az infláció tartósan 4 százalék alá süllyedt. A májusi inflációs adat megerősíti, hogy a monetáris politika által befolyásolható termékcsoportok inflációja alacsony szinten stabilizálódik. A forint árfolyamára érzékeny iparcikkárak hónapok óta csökkennek. A dezinfláció tartósságát támasztja alá, hogy a piaci szolgáltatások inflációjának tavaly év végén tapasztalt csökkenése nem fordult meg, ami a fogyasztási kereslet lassabb növekedésére utal. Az év első hónapjaiban folytatódott a versenyszféra béralkalmazkodása az alacsonyabb inflációs környezethez. A Monetáris Tanács a béralkalmazkodást is a dezinflációs eredmények tartóssá válása, a várakozásokba történt beépülése jeleként értékeli.

Bár a monetáris politika által kevéssé befolyásolható termékárak, különösen a feldolgozatlan élelmiszerek áralakulása rövid távon a korábban vártnál nagyobb inflációs kockázatot hordoznak, ez nem érinti a fogyasztói árak középtávú trendjét, így a monetáris politika szempontjából legfontosabb egy-másfél éves horizontot tekintve, a 2006 végére kitűzött inflációs cél elérését sem nehezíti.

A 2005 első negyedévi részletes GDP adatok is alátámasztják, hogy az infláció elmúlt egy évben tapasztalt csökkenésében meghatározó szerepet játszott a lakossági fogyasztás lassabb bővülése, mely a tavalyi év után 2005 első negyedévében is elmaradt a GDP növekedési ütemétől. A háztartások fogyasztási kiadásaikat egy, a korábbiaknál számottevően alacsonyabb - a lassuló jövedelem-növekedésnek, emelkedő eladósodottságuknak és kilátásaikat övező nagyobb bizonytalanságnak megfelelő - pálya mentén alakítják.