Jelenleg inkább a magyar munkavállalók megtartása és toborzása kap nagyobb hangsúlyt a hazai vállalatoknál, azonban közép- és hosszú távon további 100 ezer vendégmunkás fogadására lesz szükség Magyarországon az érkező beruházások munkaerőigénye, a társadalom öregedése, a fiatalok elvándorlása és a gazdaság bővülése miatt. Hazánkban évente 30-40 ezren vonulnak nyugdíjba és nincs megfelelő utánpótlás; a gyártószektorban például már jelenleg sem lehetséges az üzleti növekedéstávoli országokból érkező vendégmunkások nélkül.

A harmadik országbeliek foglalkoztatása komoly előnyökkel jár a magyar cégek számára, segítségükkel biztosítható a termelés és a kapacitások tervezhetősége, így stabil, kiszámítható opciót jelentenek a folyton változó piaci viszonyok között, emellett hozzájárulnak a magyar munkahelyek megtartásához is. Ugyanakkor a toborzó-kölcsönző cégek szerint még mindig sok az ezzel kapcsolatos tévhit a vállalati szférában.

 „Vannak kimondatlan tévhitek, például, hogy a világ másik feléről érkező munkavállalók biztosan nem fognak kimaradni munkából, még akkor sem, ha betegek, és persze kevesebbet kell nekik fizetni, valamint elvárható tőlük a túlmunka. Általánosságban kevésbé figyelnek rájuk és az igényeikre, hiszen mellettük csak rövid- vagy középtávon köteleződnek el. Ez abszolút téves hozzáállás, hiszen ezzel sérülhet a munkáltatói márka, veszélybe kerül a későbbi toborzási kampányok sikere, a fenntarthatósági kilátások, de összességében a magyar munkaerőpiac egészének is árt. Probléma, hogy a harmadik országbeli munkavállalók csupán ötöde érkezik minősített foglalkoztatón, azaz engedéllyel rendelkező munkaerőkölcsönzőn keresztül, pedig az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása pont erre a tevékenységre lett szabva, emiatt éppen új kormányrendelet van készülőben." – hívta fel a figyelmet a konferencián Jáhny Ákos, a Get Work Trend ügyvezetője.