A lista néhány száz ember nevét tartalmazza Indiából, Franciaországból, Svédországból vagy Oroszországból. Azonban miért hozták nyilvánosságra a svájci hatóságok az ominózus listát, hisz köztudott az, hogy ők a banki adatokat igen diszkréten kezelik. Az első nyilatkozatok szerint a svájciak segíteni szeretnének – így informálják azokat a bankszámlával rendelkezőket, akik nem adtak meg lakcímet, vagy őket másképp nem tudják elérni, ha egy külföldi hatóság esetükben vizsgálódik, illetve róluk információt kér. A név nyilvánosságra kerülése után a bankszámla tulajdonosának tíz napon belül van lehetősége arra, hogy lakcímét megadja, illetve esetlegesen bírósághoz forduljon jogorvoslatért.
Azonban felmerülhet a kérdés: hogyan értesülhet az adott bankszámla-tulajdonos arról, hogy neve megjelent a listán avagy nem, hisz valljuk meg, azok, akik Svájcban rendelkeznek bankszámlával, sok esetben nem a svájci kormányzat oldalait böngészik. Egyes információk szerint ez az eljárás már 2012 óta működik, és talán több időn keresztül is homály fedte volna, ha a Sonntagszanzeiger svájci lap munkatársai ezt fel nem fedezik.
Svájc az eddigi diszkrét bankállam státuszát nagyon könnyen elveszítheti, hisz a most kiszivárgott adatok mellett az úgynevezett „Swiss-Leaks” botrány hatásai is érződnek: Ebben az esetben több mint száz újságíró – többek között a The Guardian-tól, a Le Monde-tól és a Süddeutsche Zeitungtól – értékelte ki és hozta nyilvánosságra a HSBC banktól kiszivárgott listák adatait.
Szakértők véleménye szerint az ilyenfajta információszivárgást a jövőben egyre nehezebb lesz megállítani, hisz nem lehet azt tudni, hogy a svájci adóhatóság (akár) a közeljövőben hogyan fog eljárni. Érdekesség az, hogy a fent említett listán vannak olyanok, akik megússzák, hisz csak nevük kezdőbetűivel vannak jelen. Ilyen például egy rejtélyes amerikai állampolgár, aki a listán csak R.A.R.-ként szerepel. Az úriemberről még annyit lehet megtudni, hogy 1943-ban született, és ő valószínűleg már tud arról, hogy vizsgálódnak az ügyében.
Sokan azonban úgy vélik, hogy az ehhez hasonló listák károsak, hisz egyrészt az érdekelt személyeket nem érik el, másrészt pedig ez az eljárás az eddigi svájci diszkrécióval teljesen szembemegy.
Forrás: kftkreator.hu
