„A befektetők visszahúzódnak, de az árszint, amit hátrahagytak, az elsőlakás-vásárlókra szállt át. A budapesti piacon ma egy belépő vevő már nagyjából ugyanannyit fizet négyzetméterenként, mint amennyit egy évvel ezelőtt egy tőkebefektető fizetett – ez tartós szerkezeti következmény, és érdemben befolyásolja, hogy ki tud egyáltalán piacra lépni” – mondta Szegő Péter.

Az eladói oldalon még velünk maradtak a befektetők

Bár a befektetési célú vételek visszaszorultak, a befektetésből kiszálló eladók aránya stabilan magas maradt: a budapesti eladások 32 százaléka továbbra is befektetési portfólióból érkezik, ami márciushoz képest gyakorlatilag változatlan. Ez arra utal, hogy a korábbi években befektetési céllal vásárolt állomány egy része most kerül a piacra – részben az új vevői motivációkhoz illeszkedő, kisebb-közepes méretű lakások formájában, részben az áremelkedés realizálása érdekében.

A befektetésből kiszálló eladók által értékesített ingatlanok átlagos négyzetméterára áprilisban 1,46 millió forint volt Budapesten – ez stabilan a piac felső sávjában mozog, és érzékelhetően magasabb a teljes fővárosi átlagnál. A jelenség kettős: miközben a vételi oldalon a befektetők visszahúzódnak, az eladói oldalon a meglévő portfóliók fokozatos kivezetése zajlik.

Mire érdemes most figyelni?

A jelenlegi adatok alapján nincs jele annak, hogy a befektetői vásárlások rövid távon visszaerősödnének. Az Otthon Start Program továbbra is tartós kedvezményt biztosít az első lakásukat vásárlóknak, és amíg a program érdemi vonzereje fennmarad, a befektetőknél a hozamszámítás is romlik: a magasabb belépő árszinten egyre nehezebb versenyképes hozamot előállítani. A piac szerkezete ugyanakkor kettős marad. A budapesti árszint a befektetői időszakból örökölt szinten ragadt, így a piacra belépőknek a finanszírozási kedvezmények ellenére is komoly tőkeerő szükséges. A vidéki piacon ezzel szemben az árszint és a vevői profil is harmonikusabb képet mutat – itt az OSP-hatás zavartalanabbul érvényesül.