Az átrendeződés elindítója egyértelműen az Otthon Start Program volt. A budapesti vevők 38 százaléka élete első ingatlanát szerezte meg most áprilisban, ami a tavalyi év azonos időszakához képest több mint kétszeres arány. Vidéken hasonló a kép: az első lakásukat vásárlók 35 százalékos részesedésével szemben a befektetői vásárlások aránya 17-18 százalék körül stabilizálódott, jóval a budapesti szint alatt.
2025 áprilisában még a budapesti vevők 43 százaléka adott meg befektetést a vásárlás elsődleges céljának – ehhez képest a mostani 23 százalékos arány gyakorlatilag feleződést jelent egy év alatt. A 2026. év elejétől mérhető gyors visszahúzódás nem szezonális kilengés, hanem szerkezeti átrendeződés, amelyet az Otthon Start program tartós vonzereje és a magas belépő árszint közösen tart fenn.
Az árszint viszont a befektetői örökség
A vevői összetétel változása ellenére a budapesti négyzetméterárak nem korrigáltak. A befektetők által vásárolt ingatlanok átlagos négyzetméterára áprilisban 1,33 millió forint volt, az első lakásukat vásárlóké pedig 1,32 millió forint – a két csoport gyakorlatilag azonos árszinten mozog. Egy évvel korábban ez a különbség még jól látható volt: a befektetők akkor nagyjából 100 ezer forinttal magasabb négyzetméteráron mozogtak, mint az elsőlakás-vásárlók.
A belépőknek tehát a befektetők korábbi csúcsárszintjén kell piacra lépniük. A pesti téglalakások négyzetméterára 1,09 millió forintra (+15 százalék éves), a budai tégláé 1,48 millió forintra (+11 százalék) emelkedett az elmúlt egy évben, és a tavasz folyamán már szegmensenként eltérő, helyenként megtorpanó dinamikára váltott a piac. A magas árszint ugyanakkor megmaradt: a budai eladások harmada immár 110 millió forint feletti vételáron, minden negyedik adásvétel pedig 2 millió forint körüli négyzetméteráron realizálódik.
