A szakember szerint a XVI. kerület szabályozása annyiban tér el a kisebb települések beköltözőkre vonatkozó feltételeitől, hogy a budapesti peremkerület az adásvétel tárgyát képező ingatlanokkal kapcsolatban fogalmaz meg elvárásokat, míg a kistelepülések inkább a beköltözők személyével kapcsolatban írnak elő feltételeket. A XVI. kerület korlátozásai ugyanis véget vethetnek annak az egyre gyakoribb jelenségnek, hogy melléképületekből, garázsokból, tárolókból alakítanak ki lakásokat, amiket osztatlan közös tulajdonú ingatlanokként értékesítenek. Balogh László kifejtette, hogy a rendeletben azt a gyakorlatot is korlátozzák, amikor nagyobb alapterületű családi házakból alakítanak ki kisebb házrészeket, és ezeket is osztatlan közös tulajdonú ingatlan formájában dobják piacra. Ezek a házrészek általában kedvezőbb áron cserélnek gazdát, de hosszabb távon jogi kockázatokat is hordozhatnak.

Fejenként 200 ezres bírság is jöhet

Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint a XVI. kerületben az eladásra kínált használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 999 ezer forint, ami az 1,39 millió forintos jelenlegi budapesti átlagos szintnél 28 százalékkal alacsonyabb.

Az osztatlan közös tulajdonú XVI. kerületi házrészek esetében az átlagos négyzetméterár 880 ezer forintot tesz ki, ami a kerületben elérhető összes használt lakóingatlan átlagos négyzetméteráránál 12 százalékkal kevesebb.

„Az osztatlan közös tulajdonú házrészek esetében a vevők és az eladók beárazzák, hogy ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonviszonyai és az ingatlanhasználatuk jóval bonyolultabbak a szokásosnál. Ráadásul nem is minden bank ad hitelt ilyen lakrészek vásárlására, ami miatt a forgalomképességük is kisebb” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.