Májustól kisebb összegű törlesztőrészlet fér csak bele a jelzáloghitelesek maximális teljes hiteldíj mutatójába (THM-plafon). Ekkortól ugyanis a bankok által kötelezően előírt lakásbiztosítás költségét is be kell számítani ebbe az értékbe.
Ettől valójában nem nőnek meg a lakáshitelt felvevők terhei, csupán arról van szó, hogy egy eddig is meglévő, elkerülhetetlen költségük beépül a THM-plafonba. A THM célja éppen az, hogy a kölcsön összes költségét figyelembe véve mutassa meg az ügyfeleknek a leendő terheik mértékét, a THM-plafon pedig azt az értéket határozza meg, aminél magasabb díjjal nem hitelezhetnek a bankok.
A kormány február elsejei rendeletében tette kötelezővé a lakásbiztosítások díjának beépítését a jelzáloghitelek THM-plafonjába abban az esetben, ha a hitel fejében lakásbiztosítást is kell kötniük az ügyfeleknek. A májustól hatályos szabályt azonban nem egyszerű alkalmazni, hiszen a hitelajánlat átadásának idején általában még nem ismert, hogy az ügyfél milyen lakásbiztosítást köt, és annak mennyi lesz a díja. Ez még a hitelszerződés aláírásakor sem okvetlen tudható, hiszen a biztosítást azt követően is megköthetik az ügyfelek, akik számára a hitel folyósítási feltétele a lakásbiztosítás.
Ezért aztán a bankok vakarhatták a fejüket, hogyan számítsák bele a THM-plafonba az ügyfelek számára a lakásbiztosítás költségét, amikor az hitelenként változhat, és a konkrét kölcsönre jellemzően nem is ismerik előre. Ezt rendezi most az egyeztetésre közzétett újabb rendelettervezet. E szerint, ha a hitelező a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vagyonbiztosítási szerződést ír elő, de annak díját nem ismeri, akkor a teljes hiteldíj mutatónál a lakásbiztosítás havonta esedékes díját speciális szabályok szerint kell figyelembe venni.
