A magyar felmérést készítő Kopint-Tárki, a Világgazdasági Fórum magyarországi partnerintézete szerint a világ országai, illetve Magyarország szempontjából a releváns versenyképességi folyamatok az alábbiakban összegezhetők: a világ legversenyképesebb gazdaságai évek óta ugyanazok: az Egyesült Államok, Svájc, az észak-európai államok, majd néhány délkelet-ázsiai és nyugat-európai ország szerepel az élbolyban.
A felmérés és az elemzés módszertanát a világ vezető közgazdászai dolgozták ki. Az eredmények a Globális Versenyképességi Index pontszámaiban összegződnek, 1-7-ig terjedő skálán. Ez alapján alakul ki az országok versenyképességi rangsora.
A leggyengébb versenyképességű gazdaságok továbbra is a világ legszegényebb országai: néhány latin-amerikai, közép-ázsiai ország, valamint a Szaharától délre fekvő afrikai országok döntő többsége zárja a versenyképességi rangsort.
Az elemzők szerint a versenyképességi szempontból élenjáró országok csoportjába tartozó gazdaságok igen különböző tényezőknek köszönhetik kiemelkedő helyezésüket. Az Egyesült Államok elsősorban a termék- és a munkaerőpiac működése rendkívül hatékony, illetve az üzleti környezet innovációra ösztönző, vállalkozásbarát.
Magyarország a sor végén
Svájc és az észak-európai országok erősségét a közszolgáltatások, a humán erőforrások, az oktatás-képzés és a kutatás-fejlesztés kiemelkedő minősége adja. Az élenjáró délkelet-ázsiai országok pedig a hatékony piac mellett ugyancsak erős innovációs képességüknek köszönhetik pozíciójukat. A visegrádi országok pozíciója az elmúlt egy év során stagnált, illetve kismértékben romlott 2007-hez képest: Csehország, Szlovákia és Lengyelország a 33. és az 53. hely között található a világ versenyképességi hierarchiájában. Magyarország helyezése ugyanakkor lényegesen rosszabb, jelenleg a 62-dik a rangsorban, és az Európai Unió tagállamai közül csupán Görögországot, Romániát és Bulgáriát előzi meg. (Pedig az uniós támogatások épp ezt a célt támogatják sok százmilliárddal.)
A szakértők szerint a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen magyar versenyképességi pozíció okai összetettek. Magyarország hasonló versenyképességi problémákkal küszködik, mint a közép-európai országok többsége: a közbizalom súlyos hiánya, a politikai döntéshozók rendkívül negatív megítélése, illetve a korrupció kiterjedtsége általában jellemző a visegrádi régióra.
A rosszabb magyar helyezés ugyanakkor néhány speciális tényezővel is magyarázható: miközben az adózási szabályok a kelet-európai országok többségében versenyelőnynek minősülnek, nálunk kifejezett versenyhátrányként jelentkeznek. Ráadásul ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások minőségének, illetve az oktatás-képzésnek vagy a szociálpolitika esélyegyenlőtlenség-csökkentő hatásának megítélése is szignifikánsan rosszabb Magyarországon a visegrádi átlagnál. (A magyar kormányzat szerint sem maradhat ez így..., Orbán Viktor pedig egyenesen kemény lépésekről beszél.)
