Az összes válaszadó több mint fele (53%-a) elsőnek Lengyelországot jelölte meg annak az országnak, amelyben a legnagyobb gazdasági fellendülés várható az EU-csatlakozást követően. Legnagyobb támogatottságot a lengyelek Belgiumban (68%) és Spanyolországban (64%) kaptak. Csehország 38%-kal a második helyen végzett. A cseheket erősen támogatták a spanyol (53%) és a belga vezetők (49%). Az olaszok azzal különböztették meg magukat, hogy több esélyt adtak Csehországnak, mint Lengyelországnak az elkövetkezendő gazdasági fellendülés terén. Magyarország harmadikként szerepelt és így 28%-ot szerzett. Érdekes, hogy bár Törökországot még nem hívták meg a csatlakozási tárgyalásokra, Európa felsővezetőinek 12%-a érezte úgy, hogy az erőteljes gazdasági növekedés nagy esélyese lehet, amennyiben egyszer uniós taggá válik. Törökországot többre értékelték, mint Szlovéniát (7%), Szlovákiát (7%), Romániát (5%) és más tagjelelölt országokat.

A vezetők többsége (63%-a) úgy gondolja, hogy fontos lenne, ha az Európai Unióban elnököt választanának, aki a világpolitikai és gazdasági arénáján képviselné az uniót. Az elnöki intézményt leglelkesebben az olaszok (79%) és a spanyolok (73%) támogatják, kevésbé lelkesek a hollandok és az angolok. Nagy Britanniában csupán 50%-uk érzi azt, hogy fontos lenne egy EU elnök, amivel holland kollégáik 36%-a ért egyet. Tízből majdnem hat vezető (59%) gondolja azt, hogy a bővítés pozitívan fogja érinteni vállalatuk üzleti tevékenységét. A megkérdezettek csupán 7%-a vélte hátrányosnak az új országok csatlakozását cégük jövőjére nézve. Legoptimistábbak az olaszok (69%), a németek (65%) és a belgák (63%). A britek szkeptikusabbak: 48%-uk ért egyet európai kollégáik e nézetével.

Makrogazdasági szinten viszont borúlátóak a szakemberek: az európai felsővezetők úgy vélekednek, hogy az unió bővítése leginkább az infláció (31%), valamint a munkanélküliség emelkedéséhez (43%) vezet. Az infláció emelkedésétől legjobban a hollandok (56%) tartanak, míg a munkanélküliség növekedésétől leginkább a németek (59%) és a belgák (55%). Legoptimistább Olaszország, ahol csupán az üzletemberek 20%-a gondolja azt, hogy ez negatívan fogja érinteni az inflációt, és 33% azt, hogy nő a munkanélküliség, így ők inkább kedvező hatásokban bizakodnak.

Az infláció és a munkanélküliség növekedésének félelmei ellenére, a gazdasági vezetők összességében azt gondolják, hogy a kibővített Európai Unió előnyös hatással lesz országaik gazdasági helyzetére és a politikai élet stabilitásra. Olaszországban a megkérdezettek 70%-a, Spanyolországban 64% és Németországban 63% gondolja azt, hogy az új országok csatlakozása pozitív hatásokkal jár majd országaik gazdaságára. A politikai stabilitás kérdésében Spanyolországban és Olaszországban 48% számít arra, hogy a bővítés stabilizáló hatással lesz az Európai Unióra. Kevésbé biztosak ebben a belga és a holland vezetők: csupán 29%-k hiszi azt, hogy az Európai Unió politikailag stabilabb lesz.

A bővítés utáni Európa státuszát illetően a gazdasági szakemberek egyetértenek. Egybehangzó véleményük, hogy a bővítés nagyobb súlyt ad Európának a világban. Az olasz és a spanyol vezetők 85%-a, de még az új országok csatlakozását nem oly lelkesen fogadó hollandok körében is ez az arány 66%-ot tesz ki.

A UPS Business Monitor eredményei azt mutatják, hogy a szakemberek 57%-a látja úgy, hogy a következő három évben Kelet-Európa fogja kínálni a legkedvezőbb üzleti lehetőségeket. Leginkább a spanyolok (74%), a belgák (62%), a hollandok (56%) vélekednek így. Bár a németek 62%-a említi Kelet-Európát, de ha befektetésről esik szó, akkor 67%-uk inkább Kínára gondol. Elsőnek jelölték meg Kínát az olaszok (58%) és a franciák is (52%) is.