A legfrissebb - év végén lezárt - statisztikákat bemutatva, magyar újságírók kérdésére elmondta: uniós szinten Magyarország az első ötben, az új tagországok között pedig az első helyen van. A közzétett statisztika szerint a foglalási esetek számát tekintve Magyarországot csak Franciaország, Németország és Hollandia előzi meg.

Ez azért kiemelten fontos, mert Magyarországnak több külső határa is van - mondta Kovács László. Így az EU többi országának polgárai joggal érzik úgy, hogy a magyar határok nem jelentenek "lyukat a rendszerben".

Érdekes tendenciának nevezte a biztos, hogy miközben tavaly az esetek száma nőtt, a lefoglalt termékek száma csökkent (összesen 43 671 eljárás során több mint 79 millió terméket foglaltak le, szemben az egy évvel korábbi 37 ezerrel, illetve 128 millióval szemben). Ennek egyik oka az, hogy előretört az internetes vásárlás, amely viszont általában kisebb tételben folyik, másrészt pedig úgy tűnik, hogy a hamisítók egyre szívesebben szállítanak kisebb kockázatot jelentő kisebb mennyiségben.

Az olcsóért néha jóval nagyobb "árat" kell fizetni

A termékhamisítás továbbra is jogi és gazdasági probléma, de súlyosabb esetben a termékek a fogyasztók biztonságát és egészségét is veszélyeztethetik, hangoztatta Kovács László. Kiemelte: tudatosítani kell a vásárlókban, hogy az olcsónak vélt termék nagyon drága lehet a végén.

A lista élén még mindig a cigaretta, a gyógyszerek és a szépségápolási termékek szerepelnek, de nagy arányban hamisítanak hang- és képhordozókat, járműalkatrészeket, játékokat is.

Kovács László pozitív fejleménynek nevezte, hogy javul az együttműködés az uniós tagországok vámhatóságai között, illetve a vámszolgálatok és más testületek (rendőrség, titkosszolgálatok) között. Hangsúlyozta: nagyon fontos az együttműködés az üzleti élettel is, hiszen a hamisított termékekről a legjobb információt az eredeti cikkek gyártói tudják adni. Az eredményes vizsgálatok 80 százaléka ipari bejelentések miatt indult el, mutatott rá.

Kína, Grúzia, volt szovjet tagállamok

A magyar biztos elmondta azt is: a hamisított termékek leggyakoribb forrásországával, Kínával folyamatosan javul az együttműködés. Két-három éve még a hamis termékek 80 százaléka volt kínai eredetű, a friss adatok 60 százalékot jeleznek.

- Nem merem még azt hinni, hogy ez máris a 2005 óta folytatott új együttműködés eredménye, de hogy van javulás, az nyilvánvaló - fogalmazott Kovács László. A 2005-ös vám-együttműködési megállapodás a kínai jogrend összhangba hozását is tartalmazza az uniós jogrenddel. Ennek jelentős része már meg is történt, például büntetendő cselekmény lett a hamis termékek gyártása és piacra dobása, és bevezették az exportkontrollt. Az új szabályok végrehajtása mindazonáltal lassabban halad.

Kovács László arra is emlékeztetett, hogy Kína és az EU novemberben akcióprogramot fogad el a területen: a vámügyi biztos azt kérte pekingi partnereitől, hogy legyenek a tervben konkrét kínai kötelezettségvállalások. Leszögezte, hogy az együttműködés javítása több szempontból Kína érdeke is. Egyre gyakrabban fordul például elő, hogy kínai, hamisított termékek körbeutazzák a világot, majd visszatérnek a kínai piacra.

A hamisítás új forrásországaként jelent meg a mostani statisztikában Grúzia, ahonnan a lefoglalt termékek 2,51 százaléka származott. A volt szovjet államot a brüsszeli adatok a szépségápolási cikkek legfőbb forrásországaként emelik ki. A részletes statisztikában egy ízben feltűnik Magyarország neve forrásországként is a ruházati kiegészítők kategóriájában, 1,41 százalékos részesedéssel.