Magyarország járműipara

A rendszerváltást követő gazdasági átalakulásban a járműipar Magyarország egyik legfejlődőképesebb gépipari ágazatává vált, amely sikeresen használta ki a külföldi befektetők megjelenéséből fakadó piaci lehetőségeket.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az 1990-es évek elején bekövetkezett változások olyan óriási átalakulást eredményeztek a magyar közútijármű-gyártás (TEÁOR-34) szerkezetében, amelynek következtében ez a szakágazat a kilencvenes évek során az ország feldolgozóiparának egyik „motorjává” válhatott.

A szakágazat fontosabb mutatói
A közúti gépjárművek (TEÁOR 3410) gyártása szakágazatban 1998-ra a termelési érték az 1993. évi 53 milliárd forintról közel 750 milliárd Ft-ra emelkedett. A kilencvenes évek elején megtelepedett autó-összeszerelő üzemektől az egész magyar járműipar fellendítését várta a kormányzat. A célkitűzés az volt, hogy a súlyos piacvesztést elszenvedett magyar jármű- és alkatrészgyártó ágazatot a nagy, multinacionális cégekhez kötve lehet megmenteni, és magasabb színvonalra fejleszteni. Az adatok szerint ezek a várakozások beigazolódtak.

A közútigépjármű-gyártó szakágazat értékesítési trendjeiben 1995-től látványos fordulat következett be. Korábban a belföldi és az exportértékesítések nagyságrendje közötti különbség viszonylag mérsékelt volt, 1995–96-ban azonban a belföldi forgalom – a keresletkorlátozó kormányintézkedések hatására – visszaesett, illetve stagnált, ugyanakkor – és a későbbiekben is – az export kiugró ütemben növekedett. Ennek következményeként a kivitel mind meghatározóbbá vált. A hazai termelésből 1994-ben 43%, 1998-ban pedig már 93% külföldön értékesült.

Szakértők szerint a közútijármű-gyártás továbbfejlődését a közeljövőben is főként az export biztosíthatja. Ennek az az oka, hogy a belföldi felhasználás gyorsabb bővülését lakossági oldalról a reálkeresetek alakulása, illetve az autóhasználatot terhelő költségek nagysága erősen behatárolja. A rendkívül magas fokú exportorientáció azzal is összefügg, hogy a multinacionális cégek beruházásai Magyarországon eredetileg is főként exportcélokat szolgáltak. (Az összeszerelő tevékenységhez a félkésztermékeket, részegységeket jelentékeny hányadban külföldről hozzák be, majd a végterméket exportálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyártás /export/ importtartalma is rendkívüli mertékben megnőtt az elmúlt évtized során.)

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo