Az 1990-es évek elején bekövetkezett változások olyan óriási átalakulást eredményeztek a magyar közútijármű-gyártás (TEÁOR-34) szerkezetében, amelynek következtében ez a szakágazat a kilencvenes évek során az ország feldolgozóiparának egyik „motorjává” válhatott.
A szakágazat fontosabb mutatói
A közúti gépjárművek (TEÁOR 3410) gyártása szakágazatban 1998-ra a termelési érték az 1993. évi 53 milliárd forintról közel 750 milliárd Ft-ra emelkedett. A kilencvenes évek elején megtelepedett autó-összeszerelő üzemektől az egész magyar járműipar fellendítését várta a kormányzat. A célkitűzés az volt, hogy a súlyos piacvesztést elszenvedett magyar jármű- és alkatrészgyártó ágazatot a nagy, multinacionális cégekhez kötve lehet megmenteni, és magasabb színvonalra fejleszteni. Az adatok szerint ezek a várakozások beigazolódtak.
A közútigépjármű-gyártó szakágazat értékesítési trendjeiben 1995-től látványos fordulat következett be. Korábban a belföldi és az exportértékesítések nagyságrendje közötti különbség viszonylag mérsékelt volt, 1995–96-ban azonban a belföldi forgalom – a keresletkorlátozó kormányintézkedések hatására – visszaesett, illetve stagnált, ugyanakkor – és a későbbiekben is – az export kiugró ütemben növekedett. Ennek következményeként a kivitel mind meghatározóbbá vált. A hazai termelésből 1994-ben 43%, 1998-ban pedig már 93% külföldön értékesült.
Szakértők szerint a közútijármű-gyártás továbbfejlődését a közeljövőben is főként az export biztosíthatja. Ennek az az oka, hogy a belföldi felhasználás gyorsabb bővülését lakossági oldalról a reálkeresetek alakulása, illetve az autóhasználatot terhelő költségek nagysága erősen behatárolja. A rendkívül magas fokú exportorientáció azzal is összefügg, hogy a multinacionális cégek beruházásai Magyarországon eredetileg is főként exportcélokat szolgáltak. (Az összeszerelő tevékenységhez a félkésztermékeket, részegységeket jelentékeny hányadban külföldről hozzák be, majd a végterméket exportálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyártás /export/ importtartalma is rendkívüli mertékben megnőtt az elmúlt évtized során.)
Magyarország járműipara
A rendszerváltást követő gazdasági átalakulásban a járműipar Magyarország egyik legfejlődőképesebb gépipari ágazatává vált, amely sikeresen használta ki a külföldi befektetők megjelenéséből fakadó piaci lehetőségeket.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Véleményvezér
Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell
A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja
Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült
Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek
Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan
Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.