Magyarország járműipara

A rendszerváltást követő gazdasági átalakulásban a járműipar Magyarország egyik legfejlődőképesebb gépipari ágazatává vált, amely sikeresen használta ki a külföldi befektetők megjelenéséből fakadó piaci lehetőségeket.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az 1990-es évek elején bekövetkezett változások olyan óriási átalakulást eredményeztek a magyar közútijármű-gyártás (TEÁOR-34) szerkezetében, amelynek következtében ez a szakágazat a kilencvenes évek során az ország feldolgozóiparának egyik „motorjává” válhatott.

A szakágazat fontosabb mutatói
A közúti gépjárművek (TEÁOR 3410) gyártása szakágazatban 1998-ra a termelési érték az 1993. évi 53 milliárd forintról közel 750 milliárd Ft-ra emelkedett. A kilencvenes évek elején megtelepedett autó-összeszerelő üzemektől az egész magyar járműipar fellendítését várta a kormányzat. A célkitűzés az volt, hogy a súlyos piacvesztést elszenvedett magyar jármű- és alkatrészgyártó ágazatot a nagy, multinacionális cégekhez kötve lehet megmenteni, és magasabb színvonalra fejleszteni. Az adatok szerint ezek a várakozások beigazolódtak.

A közútigépjármű-gyártó szakágazat értékesítési trendjeiben 1995-től látványos fordulat következett be. Korábban a belföldi és az exportértékesítések nagyságrendje közötti különbség viszonylag mérsékelt volt, 1995–96-ban azonban a belföldi forgalom – a keresletkorlátozó kormányintézkedések hatására – visszaesett, illetve stagnált, ugyanakkor – és a későbbiekben is – az export kiugró ütemben növekedett. Ennek következményeként a kivitel mind meghatározóbbá vált. A hazai termelésből 1994-ben 43%, 1998-ban pedig már 93% külföldön értékesült.

Szakértők szerint a közútijármű-gyártás továbbfejlődését a közeljövőben is főként az export biztosíthatja. Ennek az az oka, hogy a belföldi felhasználás gyorsabb bővülését lakossági oldalról a reálkeresetek alakulása, illetve az autóhasználatot terhelő költségek nagysága erősen behatárolja. A rendkívül magas fokú exportorientáció azzal is összefügg, hogy a multinacionális cégek beruházásai Magyarországon eredetileg is főként exportcélokat szolgáltak. (Az összeszerelő tevékenységhez a félkésztermékeket, részegységeket jelentékeny hányadban külföldről hozzák be, majd a végterméket exportálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyártás /export/ importtartalma is rendkívüli mertékben megnőtt az elmúlt évtized során.)

Véleményvezér

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.
Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között

Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között 

A közélet újabb mélypontjához értünk, persze keresztény szellemben.
Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem?

Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem? 

A pedofília terjedése új kérdéseket vet fel.
Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában

Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában 

Csehországban nemrégiben orosz ügynökök próbálták meg hatástalanítani vasúti jelzőrendszereket.
Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben

Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben 

Ismétlés a tudás anyja, vagy csak köznevetséget okozott a feledékenység.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo