Az 1990-es évek elején bekövetkezett változások olyan óriási átalakulást eredményeztek a magyar közútijármű-gyártás (TEÁOR-34) szerkezetében, amelynek következtében ez a szakágazat a kilencvenes évek során az ország feldolgozóiparának egyik „motorjává” válhatott.
A szakágazat fontosabb mutatói
A közúti gépjárművek (TEÁOR 3410) gyártása szakágazatban 1998-ra a termelési érték az 1993. évi 53 milliárd forintról közel 750 milliárd Ft-ra emelkedett. A kilencvenes évek elején megtelepedett autó-összeszerelő üzemektől az egész magyar járműipar fellendítését várta a kormányzat. A célkitűzés az volt, hogy a súlyos piacvesztést elszenvedett magyar jármű- és alkatrészgyártó ágazatot a nagy, multinacionális cégekhez kötve lehet megmenteni, és magasabb színvonalra fejleszteni. Az adatok szerint ezek a várakozások beigazolódtak.
A közútigépjármű-gyártó szakágazat értékesítési trendjeiben 1995-től látványos fordulat következett be. Korábban a belföldi és az exportértékesítések nagyságrendje közötti különbség viszonylag mérsékelt volt, 1995–96-ban azonban a belföldi forgalom – a keresletkorlátozó kormányintézkedések hatására – visszaesett, illetve stagnált, ugyanakkor – és a későbbiekben is – az export kiugró ütemben növekedett. Ennek következményeként a kivitel mind meghatározóbbá vált. A hazai termelésből 1994-ben 43%, 1998-ban pedig már 93% külföldön értékesült.
Szakértők szerint a közútijármű-gyártás továbbfejlődését a közeljövőben is főként az export biztosíthatja. Ennek az az oka, hogy a belföldi felhasználás gyorsabb bővülését lakossági oldalról a reálkeresetek alakulása, illetve az autóhasználatot terhelő költségek nagysága erősen behatárolja. A rendkívül magas fokú exportorientáció azzal is összefügg, hogy a multinacionális cégek beruházásai Magyarországon eredetileg is főként exportcélokat szolgáltak. (Az összeszerelő tevékenységhez a félkésztermékeket, részegységeket jelentékeny hányadban külföldről hozzák be, majd a végterméket exportálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyártás /export/ importtartalma is rendkívüli mertékben megnőtt az elmúlt évtized során.)
Magyarország járműipara
A rendszerváltást követő gazdasági átalakulásban a járműipar Magyarország egyik legfejlődőképesebb gépipari ágazatává vált, amely sikeresen használta ki a külföldi befektetők megjelenéséből fakadó piaci lehetőségeket.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
2024. május 16. Budapest
Véleményvezér
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják
Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben
Nem álom, valóság.
Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között
A közélet újabb mélypontjához értünk, persze keresztény szellemben.
Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem?
A pedofília terjedése új kérdéseket vet fel.
Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában
Csehországban nemrégiben orosz ügynökök próbálták meg hatástalanítani vasúti jelzőrendszereket.
Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben
Ismétlés a tudás anyja, vagy csak köznevetséget okozott a feledékenység.