Az elemzés szerint a magyar vállalatok egyes ágazatokban, például a vegyiparban, gyengülő értékesítésre és csökkenő árbevételre számíthatnak 2023-ban. A nem exportáló cégek számára a brutális euró- és dollárárfolyam jelent veszteséget. Az eladósodott vállalatok a megdrágult forgóeszköz-fínanszírozást csak az eredményük terhére vehetik igénybe, áll a tanulmányban.

Mindez óriási költségnövekedést jelent, miközben a bevételek alacsonyak lesznek. A keresletnek kellene csökkennie, vagy olyan beruházásokra lenne szükség, amelyek a hiánytermékeket állítanak elő. Ilyen kamatok mellett azonban a beruházások is megdrágulnak. A helyzetet nehezíti, hogy Németországban 9 százalék inflációt várunk, ez nagyon rossz hír Magyarország számára, hiszen ez a legnagyobb exportpiacunk. Csődhullámtól azonban nem tartunk, mert ellentétben a 2008-as válsággal, most a vállalatoknak és a lakosságnak is több ideje van felkészülni a krízisre, pl. az energia-felhasználás csökkentésével".

A szakértők szerint ebben a válságidőszakban kiemelten fontos lesz a megfelelő kreditmenedzsment. A hitelbiztosítók segítségével a szállítók elkerülhetik, hogy rosszul vagy nem fizető partnereknek értékesítsenek, de felértékelődik a behajtás kérdése is.

Csak a fegyverszünet vagy a béke eredményezne jelentős javulást a világgazdaságban

A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az eurózóna országaiban az idén 7,9 százalék lesz az infláció átlaga. Jövőre ez 2,3 százalékra csökkenhet, de csak abban az esetben, ha 2023 elejéig fegyverszünetet vagy békét köt Oroszország és Ukrajna. Mivel ez ebben a pillanatban nem tűnik valószínűnek, jövőre a legbizakodóbb kalkulációk szerint is legkevesebb 6 százalék lesz a pénzromlás mértéke az eurózónában.