Ugyanakkor további előrelépésre van szükség, mivel az EU 2030-ra kitűzött célja a megújuló energia tekintetében 42,5 százalék. E cél eléréséhez 2026 és 2030 között évente átlagosan 3,3 százalékpontos növekedésre lenne szükség.
Az uniós országok közül Svédországban volt a legmagasabb – 65,4 százalékos – a megújuló energiaforrások aránya a bruttó végső energiafogyasztáson belül; az ország elsősorban szilárd biomasszára, valamint víz- és szélenergiára támaszkodott. Őt követte Finnország 53,0 százalékkal (szilárd biomassza, szél- és vízenergia), majd Dánia 48,2 százalékkal, ahol a megújuló energia fő forrásai a szilárd biomassza, a szélenergia és a biogáz. A megújuló energiaforrások legalacsonyabb arányát Belgiumban (14,9 százalék), Szlovákiában (16,3 százalék) és Írországban (17,2 százalék) mérték.
2025-ben az uniós villamosenergia-ellátás felét megújuló források biztosították
Az EU bruttó villamosenergia-fogyasztásán belül a megújuló energiaforrások aránya 2025-ben 49,9 százalékot tett ki, ami 2,4 százalékpontos növekedést jelent a 2024-es adatokhoz képest. Összehasonlításképpen: ez az arány 2004-ben – az adatsor kezdetekor – még mindössze 15,9 százalék volt.
Ausztriában a bruttó villamosenergia-fogyasztás 90,8 százaléka, Svédországban pedig 89,2 százaléka származott megújuló forrásokból. Dánia (77,7 százalék), Portugália (65,6 százalék), Görögország (60,9 százalék) és Spanyolország (60,7 százalék) szintén 60 százalék feletti arányt ért el ezen a téren.