Oroszország és Kína történelmi jelentőségű kétoldalú aranykereskedelmi megállapodásokat is kötött, amelyek megkerülik az amerikai pénzügyi rendszert.

Ezek a lépések egy szélesebb körű trenddel vannak összhangban, amikor a központi bankok ma már több arannyal rendelkeznek, mint az amerikai államkötvények, ami aláhúzza az arany növekvő vonzerejét egy geopolitikailag széttagolt világban.

A feltörekvő piacok követik a példát

Miközben Oroszország és Kína dominál, számos feltörekvő gazdaság is gyorsan halmoz fel aranyat:

India (+518 tonna) növelte tartalékait a devizaárfolyam-ingadozásra és az inflációs aggodalmakra válaszul.

Törökország (+501 tonna) a gazdasági turbulencia és a líra leértékelődése közepette az aranyra támaszkodott.

Lengyelország és Kazahsztán egyaránt több száz tonnával növelte aranytartalékait a diverzifikált tartalékstratégiák részeként.

Eközben az olyan Perzsa-öböl menti államok, mint Szaúd-Arábia és Katar, növelik aranytartalékaikat a nemzeti stratégiák szerinti szélesebb körű gazdasági diverzifikáció részeként.

Az arany tartós vonzereje

A Discovery Alert szerint a központi bankok várhatóan 2025-ig és azon túl is nettó aranyvásárlók maradnak. Mivel az inflációs félelmek, a geopolitikai széttöredezettség és a devizadiverzifikációs igények továbbra is fennállnak, az arany semleges és tartós értékőrző marad, különösen a nyugati pénzügyi rendszerektől való függetlenségre törekvő nemzetek számára.