A legújabbkori magyar gazdaságdiplomácia (is) 2002 végén, 2003 elején fedezte fel Oroszországot. A megelőző csaknem másfél évtizedben hellyel-közzel politikai okokból mélypont közeli állapotok jellemezték a két ország gazdasági kapcsolatát is, illetve a sok tekintetben változatlan energiaimportunk miatt a magyar passzívum rendkívüli módon megnőtt. A 2003-as esztendő számított áttörésnek, Medgyessy Péter több menetben is találkozott Kaszjanovval, moszkvai kollégájával, illetve Putyin elnökkel is. Akkoriban, 2002. decemberében megegyezés született az orosz államadósság rendezéséről. Az erről szóló jegyzőkönyvet 2003. januárjában írták alá a felek. (A megállapodás értelmében a 92 millió dollárból 82,5 millió dollár az aláírást követően megérkezett az államkasszába, 10 millió dollárt pedig készpénzben az év hátralévő részében fizetett ki az orosz fél.) Az időközben lezajlott magyarországi kormányváltások, valamint hazánk uniós tagsága nem módosította a két ország között kialakult javuló kapcsolatokat. Ennek legbiztosabb jele, hogy a közeljövőben sor kerül a mostani magyar kormányfő moszkvai látogatására, s a tárgyalásokat előkészíteni már Moszkvába utazott a magyar külügyminiszter. Magyarország gyakorlatilag 2003-ban könyvelhette el először, hogy az oroszországi behozatala növekményénél kétszer gyorsabban bővült az exportja.
A múlt év áprilisában, azaz Magyarország európai uniós taggá válása előtt a legfontosabb esemény a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok terén Oroszország WTO-tárgyalásainak befejeződésében öltött testet. A magyar-orosz kétoldalú kereskedelmi tárgyalások során tovább javulhattak a magyar áruk és szolgáltatások kivitel pozíciói. Akkor például több fontos terméknél átlagban mintegy 50 %-os vámcsökkentést sikerült elérni. Persze már a megelőző időszakban is sor került az üzleti kapcsolatok bővítésére. A magyar építőipari cégek például Arhangelszkben kórház-kivitelezési projektben vállaltak szerepet, Rosztovban szállodát újítottak fel, Moszkvában pedig magyar vállalkozások indultak lakásépítési programok tenderein. Asztrahan megyében a Transelektro Csoport látott hozzá energetikai projekt megvalósításához. Ugyancsak építőipari feladatokra pályáztak magyar építőipari vállalkozások Moszkvától távoli vidékeken, például Jekatyerinburgban, az Ural több településén, valamint Szentpéterváron. A múlt évben felvetődött, hogy oroszországi digitális műsorszórás elindítása magyar részvétel mellett valósul meg. A moszkvai és a szentpétervári metróépítés szakcégei ugyanakkor Budapesten akarnak már évek óta üzleti lehetőségekhez jutni. Az elmúlt időszak alatt minden szempontból javultak a finanszírozási, fizetési feltételek: az orosz központi, illetve regionális bankok hálózatai stabilizálták az orosz pénzügyi infrastruktúrát. A magyar működő tőke-befektetések ennek ellenére is nehezen valósulhanak meg Oroszországban, elsődlegesen az ottani bankok finanszírozás politikája miatt: roppant drágán adnak hitelt a vegyes vállalati kapcsolatban érdekelt orosz cégeknek. De az engedélyeztetési eljárások is bonyolultak és hosszadalmasak, a magyar gazdasági kormányzat számára ezért volt fontos, hogy tavaly gesztusokat kapott Moszkvától.
Oroszország, különösen pedig Moszkva a magyar vállalkozások számára igen drágán meghódítható üzleti terület. Nemrégiben tettek közzé egy számítást, a moszkvai kereskedelmi képviseleten egy 18 négyzetméteres irodát, valamint lakást bérlő, egyetlen alkalmazottat kiküldő cégnek 17 millió forintjába kerül egy évnyi időre a tranzakció. Pedig - hangzott el - valamelyest mérséklődött a bérlés költsége az amúgy nem teljesen kihasznált kereskedelmi képviseleten. A kisebb cégek egyébként már tudnak, de nem eleget arról, hogy az orosz főváros, valamint Jekatyerinburg mellett magyar állami érdekeltségű raktárbázis van, illetve lesz. Érdeklődésüknek az is az oka, hogy nem egyszerű feladat a raktározási lehetőségek oroszországi megszervezése, márpedig a szállítás és az értékesítés a változó kereskedelmi feltételek miatt gyakran nincs szinkronban.
Bár Magyaroroszág átvette az Európai Unió kereskedelmi szabályozási rendszerét, ez a változás nem teremtett alapvetően új helyzetet hazánk és Oroszország gazdasági kapcsolataiban. A javuló tendenciáról tanúskodó adat, a magyar termékek oroszországi exportja 40 százalékkal növekedett az utolsó nem uniós évünkben. Oroszország azon keresztül lett nyertese az unió bővítésének, hogy Magyarországra is úgy tekinthet, mint egy 500 millió fős piac részére. Az ipari termékeknél az orosz export piacra jutási feltételei valóban jelentősen javultak. Már tavaly májusban úgy illett számolni, hogy az EU-s közös külső vámtarifa alkalmazása az ipari vámokat a felére csökkenti, ami alapvetően élénkítheti az orosz relációjú üzleti kapcsolatokat. A mezőgazdasági termékek esetében azonban nem volt ennyire egyértelmű a vámpolitika. Az EU-ban néhány tagállam bizonyos szubvenciókat élvezve szállíthatott agrártermékeket Oroszországba, s még egy évvel ezelőtt is e kedvezményekkel éppen a magyar termékek pozícióit rontották le. Májust követően persze a versenyhátrány már nem sújtotta a magyar mezőgazdaság szállítóit.
