Csak kevesek gondolják úgy, hogy a munkahelyen adott étkezési jegy értékhatárának emelése helyettesíti a béremelést, a felmérések szerint az érintettek 70 százaléka addicionális hatásúnak vélnék ezt a változtatást. A szakértők arra is következtetnek, hogy a hideg étkezési jegy értékének emelése többlet fogyasztást és nem többlet megtakarítást generál. Hozzáteszik: érdemleges hatása a bérterhek és az áfa változásának van, a vállalati költségtöbblet nyereségadót mérséklő hatása eddig elhanyagolható volt, de többszöri jelentős emelés esetén már számolni kell vele. A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Szonda Ipsos közösen vizsgálta, elemezte, hogy az étkezési utalványoknak mi is a szerepük a cégek és dolgozóik életében. E juttatási forma, melynek során az állam az adómentes értékhatárok kijelölésével teszi érdekelté a cégeket, két jellegzetes változatban ismert: hideg, illetve meleg étkezési utalvánnyal láthatják el munkatársaikat a vállalatok. A kutatók adataiból kitűnik, a versenyszférában 2004. év elején a dolgozók 70%-a részesült hideg és 11%-uk meleg étkezési utalványban. A versenyszférában az étkezési jegy térítés az összes költségek mintegy 1 ezrelékét teszi ki. Az Európai Unió gyakorlatban az étkezi jegy sokkal elterjedtebb. Kiderült, hogy Magyarországon a munkavállalók 60%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak 20%-uk teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. A piac azonban kedvezően változik, az étkeztetésről gondoskodó éttermek, intézmények fele az elmúlt három évben kapcsolódott be az utalványos étkeztetésbe, 22%-uk áll szervezett kapcsolatban munkáltatókkal. Az étkezési jegyet elfogadók 60%-a szerint a meleg ebédekért adandó bonok értékének növelése érdemben bővítené forgalmat. Kimutatták, a dolgozók kétharmada számára van meleg ebéd fogyasztására alkalmas étkezési lehetőség a munkahelyén vagy annak környékén. A praktikus cél pedig az lehet, hogy az étkezési utalványok értéke olyan szintre emelkedjék, hogy arányos legyen a mindenkori minimálbérrel.