2010-ben világszerte kedvező tendenciák érvényesültek: a globális kutatási-fejlesztési beruházások 4 százalékkal bővültek, ez pedig határozott fellendülést jelent 2009-hez viszonyítva, amikor is 1,9 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az uniós vállalatok összességükben azonban továbbra is le vannak maradva legfontosabb versenytársaikhoz képest.
Nem mai probléma
Már a 2008-as bizottsági jelentés is rámutatott, hogy Európa lemarad legnagyobb versenytársaival Kínával és Amerikával szemben a K+F terén.
Az okok között szerepel a szabadalmak megszerzésének bonyolult, hosszadalmas és drága mivolta éppúgy, mint a high-tech és a biotechnológiai ipar lassabb fejlődése, de ugyanez a helyzet az internetszektorban is, pedig ezek generálják a legtöbb beruházást. A kérdés nem pusztán technológiai, hiszen a szellemi vagyont akkor lehet hatékonyan kiaknázni, ha az minél előbb megjelenik a gazdaságban és eladható szolgáltatássá, termékké válik munkahelyeket és GDP-növekedést teremtve.
A 21. században a tudásalapú gazdaság jövője szempontjából a nano-, a bio-, az információs és kommunikációs technológiák valamint a kognitív tudományok területén létrejövő új tudások és alkalmazások lennének a legfontosabbak. Az európai magánszféra azonban jóval kevesebbet költ K+F-re, mint az amerikai vagy ázsiai versenytársak. 2009-ben például Japánban, Kínában és Dél-Koreában, de még Amerikában is az összes költések több mint 64 százalékát a piaci szereplők adják, míg az EU-ban ez az arány mindössze 55 százalék. Pedig a Lisszaboni Stratégiában lefektetett, a tagállamok GDP-jének három százalékos szintjét elérő kutatási kiadásokat is elvileg két százalék magánberuházás és egy százalékos állami hozzájárulás eredőjeként képzelte az unió. Európában viszont a kutatóknak csak 49 százalékát foglalkoztatja a piac szemben az Egyesült Államokkal, ahol mindössze 20 százalékuk vagy Japánnal, ahol 32 százalékuk dolgozik állami intézetnél.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos ma úgy látja, hogy az európai uniós vállalatok K+F beruházásainak bővülése jó jel.
– Arra törekszünk, hogy az innováció ösztönzése révén lendületet adjunk az európai gazdasági növekedésnek és foglalkoztatásnak. Tény azonban, hogy továbbra is le vagyunk maradva néhány globális versenytársunkhoz képest, s ez azt jelzi, hogy még jobb üzleti feltételeket kell teremtenünk a vállalkozások számára, összhangban az Innovatív Unió céljaival. Gyorsan el kell fogadnunk, és végre kell hajtanunk azokat a javaslatokat, melyeket az Európai Bizottság a közelmúltban terjesztett elő, illetve jelenleg készít elő az egységes szabadalom, a szabványok, a közbeszerzés és a kockázati tőke tárgyában.
Ázsia a nyerő
Az egyesült államokbeli vállalatok még az európai uniós cégeknél is jobb teljesítményt nyújtottak a tavalyi év folyamán: kutatási-fejlesztési beruházásaik 10 százalékkal növekedtek (a 2009. évi 5,1 százalékos visszaesést követően). Egyes ázsiai országok vállalatai 2010-ben is nagyértékben növelni tudták K+F beruházásaikat: a kínai cégek esetében 29,5 százalékos, a dél-koreaiak esetében pedig 20,5 százalékos bővülés volt tapasztalható. Az eredménytáblázatban szereplő 1400 cég tavaly több mint 40 millió embert foglalkoztatott, ami 3 százalékos emelkedést jelent 2009-hez képest. Az elmúlt nyolc évben megfigyelt tendenciák elemzése azt mutatja, hogy a foglalkoztatás a kutatás-fejlesztés igényes ágazatokban általánosságban nagyobb mértékben bővült, mint más szektorokban, és eredményesebben állt ellen a gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak is.
Sikersztorik
Az 1400 vállalat K+F beruházásainak több mint kétharmada azoknak a cégeknek köszönhető, amelyek a három legnagyobb EU-tagországban működnek. Közülük is ki kell emelni a németországi vállalatokat, melyek 2010 folyamán a legnagyobb mértékben (8,1 százalékkal) növelték kutatási-fejlesztési beruházásaikat. Ez túlnyomórészt néhány autógyártó vállalat (Daimler, Volkswagen és BMW) tevékenységének tulajdonítható. 2010-ben az Egyesült Királyságban működő cégek 5,8 százalékkal növelték K+F beruházásaikat, ami megközelíti az európai uniós átlagot. Ugyanez az adat a franciaországi vállalatok esetében 3,8 százalék volt.
Ami a többi EU-tagállamot illeti, a kutatásra és fejlesztésre költött többletforrások oroszlánrészét néhány nagyobb cég ráfordításai adták. Példaként említhető a dániai Novo Nordisk (27,3 százalék) és Vestas (49,8 százalék), valamint a spanyolországi Banco Santander (56,3 százalék), a Telefonica (16 százalék) és az Amadeus (33,2 százalék).
Néhány gyors ütemben növekedő cég 2010-ben mutatott remek teljesítményéről az eredménytáblázat sikertörténetként tesz említést. Közéjük tartozik az elektronikai ágazatban működő hollandiai TomTom, a szoftvergyártók közül az Autonomy (Egyesült Királyság) és a Gameloft (Franciaország), valamint a biotechnológiával foglalkozó német vállalat, a Morphosys. (Itthon az Új Széchenyi Terv kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál 2012-től többletpontot kaphatnak majd azok a cégek, amelyek alkalmazzák az Európai Bizottság által is támogatott IMP3rove Nemzetközi Innovációs Menedzsment módszert, amely kimutatja a kis- és középvállalkozások innovációs képességét.)
