Tekintettel arra, hogy a kormányzat folyamatosan kommunikálja az elkövetkező évekre vonatkozó béremelési terveit, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is kialakította álláspontját a tárgyalásokra.
Közleményükben mint kitérnek rá, az elmúlt évtizedben az úgynevezett „magas nyomású gazdaságpolitika” érvényesült hazánkban, amely a termelékenység növekedésénél lényegesen erőteljesebben növekvő bérszínvonalat jelentett. A kormányzati szándék és nyomásgyakorlás a minimális bértételek erőltetett emelésén keresztül a termelékenységtől elszakadó bérdinamikát eredményezett.
A 2017-től kezdődő bérmegállapodási ciklus az erőltetett bérnyomás mellett a közterhek (élőmunkát terhelő adók, járulékok) jelentős csökkentésével járt: a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 13 százalékra csökkent, és mérséklődött a TAO és a KIVA is. Mindez a 2010-es évek második felére jellemző, dinamikusan növekvő gazdasági és keresleti viszonyok mellett, fenntartható gazdaságpolitikai rendszert eredményezett, növekvő lakossági, vállalati és állami bevételekkel, továbbá a foglalkoztatási helyzet javulásával. Ez a „támogatott bérverseny” így is hozzájárult a vállalkozások egészséges evolúciójához: az alkalmazkodni képtelen cégeket új, versenyképesebb vállalkozások kezdték felváltani, de ez mégsem okozott tömeges cég bedőléseket, vagy zavart a foglalkoztatásban.
Mára azonban a COVID válság és az egymást követő energia-, kamat-, hitel-, árfolyam-, inflációs- és háborús válságok visszavetették mind a vállalatok növekedési lehetőségeit, mind a keresletet, mind a fogyasztást, mind a termelékenységi potenciált. A társas vállalkozások száma a KSH adatai szerint 2022. vége óta folyamatosan csökken, mára 21 ezerrel kevesebb regisztrált cég van, tehát havonta átlagosan 1000-rel kevesebb cég alakul, mint amennyi megszűnik. A 2024. év 3. negyedéves VOSZ Barométer vállalkozói hangulatindex értéke ismét csökkent, a fizetésemelést elutasító cégek száma eddig nem látott, 81 százalékos szintet ért el:
