A munkaerő-közvetítő cégek sok területen közvetett úton járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, munkahelyek létrejöttéhez - fogalmazott Csaposs Noémi, az SZTMSZ elnöke a szövetség által szervezett szakmai konferencia apropóján tartott sajtóbeszélgetésen csütörtökön. Mint mondta, a 2004-ben munkaerő-közvetítő, -kölcsönző és vezetőkiválasztással foglalkozó cégek által alapított - mára 26 tagot számláló -szövetség célja a jogalkotásban való nagyobb részvétel, a magyar munkaerőpiac versenyképességének növelése, a foglalkoztatás bővítése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.
A foglalkoztatás növekedéséhez több ponton tudnak hozzájárulni, tavaly például hatezren tudtak elhelyezkedni a szövetség munkaközvetítő tagjain keresztül, ezzel pedig a teljes közvetítői tevékenység 70 százalékát fedik le - hangsúlyozta Holczer Tamás, az SZTMSZ elnökségi tagja, a munkaerő-közvetítési szekció vezetője. Mint mondta, cégeik révén egyebek között felkészítik a jelölteket arra, hogy mire számítsanak a munkahelyeken, emellett pályaorientációval, illetve állásinterjúra való felkészítéssel segítik őket. A munkaerőt kereső megbízóikat pedig információkkal látják el. A szövetségnek a regionális munkaerő-piaci áramlásban is szerepe van, Csaposs Noémi szerint ugyanis néhány év múlva elkerülhetetlen lesz, hogy a munkaerőt külföldről kell beszereznie hazánknak. Elfogynak a szakmunkások és a szakemberek, ezért mihamarabb vissza kell állítani a szakmunka becsületét, a külföldön dolgozó, szaktudással rendelkező munkavállalókat pedig haza kell csábítani - vélte Csaposs Noémi, aki szerint a munkanélküliséget csökkenthetné, ha mobilabbak lennének a magyarok. Az alacsony iskolai végzettségűek képzése terén is lenne még tennivaló - jegyezte meg a szakember.
Hatékony forma, szabálytalanságokkal
A jogalkotás terén a szövetség a munkaerő-kölcsönzés szerepét erősítené, nagyobb rugalmasságot, kevesebb adminisztrációs terhet és betartható szabályozást tartanának szükségesnek. A munkaerő-kölcsönzés Nyugat-Európában a feketemunka kifehérítésének eszköze, és hazánkban is egyre nagyobb igény mutatkozik iránta. Az elmúlt hat évben megháromszorozódott a kölcsönzéssel foglalkozó cégek száma, idén összesen 3829 foglalkoztató szerződött a kölcsönzőkkel, ami 50 százalékkal több, mint tavaly. Közel százezer kölcsönzött munkavállalót tartottak nyilván idén.
Bár a szövetség elismeri, hogy vannak szabálytalanságok, de ez egy hatékony foglalkoztatási forma, amit lehet tisztességesen is működtetni: vannak szép számmal olyan esetek, amikor a kölcsönmunkásnak karrierlehetőséget biztosít a kölcsönvevő cég, a próbaidő után állandó státuszban alkalmazzák, illetve cafeteria juttatásban is részesülhetnek, vagy velük együtt szerveznek csapatépítő programot.
Az APEH a vizsgált kölcsönbeadó cégek hatvan százalékánál talált egyébként tavaly szabálytalanságot: vagy nem adnak be rendesen bevallást, vagy bevallanak ugyan, de nem fizetnek, előfordul az is, hogy munkavállalói feljelentés alapján indítanak vizsgálatot - mondta Hajdú Miklósné, az adóhatóság főosztályvezetője. Mivel a kölcsönzés speciális foglalkoztatási forma, a kölcsönbeadónak és a kölcsönbevevőnek is szem előtt kellene tartania, hogy ne károsítsa meg a másikat, ha ugyanis az egyikőjüknél hiányosságokat tárnak fel, nagy valószínűséggel a másik félnél is lesz "svindli" - hívta fel a figyelmet a szakember.
Szilágyi Katalin, HR Portal
