A legjobb példa a szubjektív állítások bemutatására éppen a „legjobb” jelző. A GVH korábban rögzítette, hogy önmagában a „legjobb” jelző nem minősül a fogyasztói döntést befolyásoló állításnak, hiszen nagyon szubjektív, hogy egy fogyasztónak mi a legjobb. A GVH értelmezését szó szerint véve tehát szabad út nyílik (nyílhatna) a marketingesek kreativitása előtt. Érdemes azonban ebben az esetben is körültekintéssel eljárni, hiszen a GVH a Katedra Nyelviskola azon kommunikációját, amelyben a „legjobb nyelviskolának” nevezte magát, és ezt piackutatási adatokkal is megtámogatta, megtévesztőként értékelte, kiemelve, hogy azzal, hogy független piackutatásra hivatkozott a vállalkozás, az állítás már nem maradt szubjektív, hanem ellenőrizhetővé vált, és így a vállalkozásnak fennáll a bizonyítási kötelezettsége. A Katedra után újra nyelvtanulási szolgáltatást vizsgál a GVH, amikor a Duolingo – a korábban vizsgálthoz kifejezetten hasonló – „A nyelvtanulás legjobb módja a világon” szlogenjét veszi górcső alá.
Érdekesség, hogy a „kedvenc” jelzőt a GVH nem puszta véleményként kezeli: ha például valami „a 40 feletti nők kedvence”, az azt jelenti, hogy ténylegesen a legtöbben azt választják – tehát annak valóságtartalmát bizonyítani kell. Hasonlóan problémás volt a „legmegbízhatóbb” vagy „legfinomabb” jelző is: ezekhez a vállalkozásoknak – a GVH szerint – olyan bizonyítékokat kellene benyújtaniuk, amelyek objektíven mutatják, miért jobbak a versenytársaiknál. Nem csoda, hogy az ilyen reklámok rendszeresen akadnak fent a GVH szűrőjén.