Miközben a hazai borászat dinamikus fejlesztésen és fejlődésen ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben, jelentős nemzetközi sikereket is aratva, valódi versenyképességének megteremtését, a magyar bor forgalmazását a hazai és külföldi piacokon számos külső és belső tényező gátolja, anomáliák kísérik. Nemrégiben egy, a 2005-ös évjáratot értékelő konferencián összefoglaló áttekintést kaphattak a résztvevők a hazai borászat azt megelőző két évének legfontosabb eseményeiről, a 2005. évi változásokról s a jövőbeli legfontosabb tennivalókról, amelyek nem csupán a borászatokat érintik, hanem - közvetve vagy közvetlenül - a fogyasztókat, illetve az ágazatba befektetni szándékozókat is. Mindezekről Horváth Csabát - a konferencia e témájának előadóját -, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár-helyettesét kérdeztük.
- Beigazolódtak-e az Európai Unióba való belépésünket kísérő félelmek, aggodalmak, illetve, több mint egy évvel a csatlakozás után milyen valós hatások érzékelhetők a piacon?
-A csatlakozási felkészüléssel valóban voltak gondok, hiszen azok a jogszabályok, amelyek az ágazat jogharmonizációjához kellettek, későn születtek meg, ezért néhánynak a végrehajtása megvalósíthatatlanná vált, így mindjárt az első évben felmentést kellett kérni például a melléktermékek kötelező lepárlása alól. Az ágazat uniós piaci viszonyait viszont a csatlakozás alapvetően nem borította fel, a magyar borászat évek óta kialakult értékesítési kapcsolatokkal rendelkezik. A borra vonatkozó gazdasági szabályzók - elsősorban a jövedéki adó és az áfa magasabb mértéke -, valamint a specifikusan magyar adófajták - mint például az iparűzési adó - azonban méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozzák a hazai borászatot az unió piacán. Ezért egyre erőteljesebben szorgalmazzuk - és ezt jelezzük a törvényalkotóknak és a kormánynak -, hogy racionalizálják a borágazatot érintő szabályzókat.
-2005 második felében több döntés is született. Milyen hatásuk lesz ezeknek az ágazatra?
-Az egyik legfontosabb, hogy 2006. január 1-jétől nullakulcsos a bor jövedéki adója. Igaz, ez a döntés kompromisszum árán született. Hiszen a jövedéki adó eddigi mértékének megfelelő összeget továbbra is be kell fizetniük majd a borágazatban működő vállalkozásoknak. A parlament 2005 decemberében elfogadta az egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló CLVII/2005. (12. 19.) számú törvényt, amelynek 4. fejezete a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényt érinti. Ez a bor belföldi forgalomba hozatali engedélyének a kiadásához az FVM részére literenként nyolc forint forgalomba hozatali járulék befizetését szabja feltételül.
Az FVM a befizetett összeg negyven százalékát az Országos Borminősítő Intézetnek utalja át egyes ellenőrzési feladatok ellátására, míg hatvan százalékát a közösségi bormarketingprogramok finanszírozására köteles fordítani. Ebbe beletartozik az unió által meghirdetett borreklám- és -marketingfeladatok társfinanszírozása, valamint a Magyar Bor Marketing Kht. tevékenységének finanszírozása. A Magyar Bor Marketing Kht.-t - amelynek cégbejegyzése már meg is történt - a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, a Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Pannon Bormíves Céh alapította. Ezzel, úgy gondoljuk, hatékonyabb kül- és belpiaci fellépést lehet megvalósítani, mint korábban az Agrár Marketing Centrum keretein belül.
Teljes cikk a Piac és Profit januári számában.
