További kérdésként merülhet fel a harmadik országbeliek esetében a kettős adózás. Az ennek elkerüléséről szóló egyezmények szerencsére sok országgal léteznek, de ez nem mentesít a magyar szja-, tb- és adminisztrációs kötelezettségek alól. Mégis, a tapasztalatok szerint számos céges mulasztás fakad abból, hogy a bérszámfejtés vagy HR „továbbpasszolja” a kérdést, hiszen „külföldről jön a bér”.
NAV-bírság, tb-igazolás, jogviszony-besorolás – tipikus hibák, amiket érdemes elkerülni
Noha a szabályok egyértelműek, mégis számtalan cég szembesül olyan gyakori problémákkal, amelyek akár NAV ellenőrzéseken is visszaköszönhetnek, és utólagos adó-, tb- és adminisztrációs vitákat, visszamenőleges fizetési kötelezettségeket is eredményezhetnek. Többek közt ilyen:
- Az adóilletőség téves megállapítása – például nincs vezetett utazási napló, hiányzik az illetőségigazolás, vagy két országban is vonják az adót, ami kettős adózáshoz vezet;
- A társadalombiztosítási regisztráció elmaradása – például a cégnél csak a kiküldő országban fizetnek tb-t, miközben a magyar jog szerint már az első naptól járulékfizetés lenne szükséges;
- A kötelező havi és éves bevallások hiányos vagy késedelmes elkészítése, ami szankcióval, késedelmi pótlékkal járhat;
- Rossz jogviszony-besorolás: ICT-engedélyes státuszban nem lehet például magyar munkaszerződést kötni, és így magyar munkabér sem folyósítható részükre a fogadó fél által.
Azonban, ha a munkáltató és a munkavállaló odafigyel az alábbiakra, könnyen elkerülhetőek azok az adminisztratív aggályok és hibák, amelyek a vállalat és a munkavállaló életét is megnehezíthetik:
