A vállalaton belüli áthelyezések mögötti valóság

A vállalaton belüli áthelyezés (Intra-Corporate Transfer, röviden: ICT) célú engedély lényege, hogy a munkavállaló hivatalosan a külföldi anyavállalat alkalmazottja marad, de közben egy magyarországi leányvállalatnál vagy fióktelepnél dolgozik. A magyar jog szerint ilyen esetben alapbért a magyar társaság nem fizetheti részére, csak meghatározott juttatásokat (például lakhatási támogatást) adhat. Ami azonban meglepő lehet: ha a dolgozó évente 183 napnál többet tölt Magyarországon vagy a magyar társaság tekinthető a gazdasági munkáltatójának (általában mindkét előbbi feltétel fennáll egy hosszú távú kiküldetés esetén), a külföldi forrásból származó bér is magyar szja-köteles lesz. Mindezek mellett a magyar társadalombiztosítási járulék- és szociális hozzájárulási adó (tb-járulékfizetés) is felmerülhet kötelezettségként.

A társadalombiztosítási szabályok különösen összetettek. Amennyiben nincs érvényes szociális biztonsági egyezmény a küldő országgal, vagy a kiküldetés meghaladja a két évet, a dolgozó magyar tb-jogviszonyba kerül, és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy a járulékokat alapesetben a külföldi munkáltatónak kell bevallani és befizetni, de ha ezt elmulasztja, a felelősség a magánszemélyre hárul. Abban az esetben, ha van egyezmény az országok között, akkor a dolgozó a küldő ország által kiállított biztosítási jogviszony igazolással mentesülhet a magyar társadalombiztosítás alól. Ezt az igazolást minden esetben be kell mutatni a magyar hatóságoknak, és nyilvántartásba kell venni, különben a magyar tb-jogviszony automatikusan létrejön.