A bruttó hazai termék (GDP) 2002 I. negyedévében 2,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedés üteme tovább lassult, alacsonyabb, mint tavaly az I. negyedévben volt (4,4%), és nem érte el a múlt év IV. negyedévében – a megelőző év azonos időszakához – mért növekedést sem (3,3%). Az I. negyedéven belül azonban – a főbb gazdasági ágak termelési adatai alapján – úgy érzékel-hető, hogy a gazdaság túljutott a dekonjunktúra mélypontján, és több fontos területen megindult a lassú élénkülés. Például a legnagyobb gazdasági súlyt képviselő ipar teljesítménye negyedéves szinten ugyan-akkora, mint tavaly volt, de januárban még csökkent a termelés, februárban stagnált, márciusban pedig már 3%-kal meghaladta az előző év azonos hónapjában mért szintet. (Előzetes adatok szerint áprilisban a növekedés 4,5%-os volt.) 2002 I. negyedévében 8,6%-kal többet ruháztak be, mint tavaly ilyenkor. Meg kell azonban jegyezni, hogy a felfutás nem az üzleti szférában következett be, hanem a gazdaságélénkítő politikával összefüggésben a nem piaci jellegű szolgáltatások ágazataiban és a lakásépítésben.

Az élénkülés összhangban áll a világgazdasági trendekkel. Az Amerikai Egyesült Államokban hosszú várakozás után az I. negyedévben a konjunkturális helyzetben változás következett be. A GDP a múlt évre jellemző lassulás-stagnálás után 2002 I. negyedévében 1,5%-kal meghaladta a tavaly I. negyedévit.
Az Európai Unióban is látszanak a recesszióból való kilábalás bizonyos jelei, de a folyamat kevésbé egyértelmű, mint az Egyesült Államokban. A GDP 2002 I. negyedévében az előző év azonos időszakihoz képest mindössze 0,2%-os növekedést mutat, és nincs számottevő pozitív elmozdulás a megelőző ne-gyedévhez képest sem. (A növekedés ez utóbbi megközelítésben is 0,2%-os.)

A CEFTA-országok gazdasági fejlődésére az ipari termelés alakulása adhat támpontot. Leggyorsab-ban a cseh ipar teljesítménye nőtt. (Az I. negyedévben, és ezen belül márciusban egyaránt 4,1%-os volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest.) Ennél szerényebb az I. negyedévi fejlődés Szlovákia és Szlovénia iparában (2,5% és 1,7%). Magyarországon stagnált, Lengyelországban pedig csökkent az ipari termelés.
A magyar ipar I. negyedévi stagnáló teljesítménye mögött a vállalatnagyság függvényében jelentős differenciálódás tapasztalható. A 300 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok termelése az I. negyedév-ben 2%-kal nőtt, márciusban pedig 5,6%-kal haladta meg az előző évit.
A középméretű cégek fejlődése megtorpant, elsősorban az exportjuk visszaesése következtében. (I. negyedévi termelésük közel 6%-kal csökkent, exportjuk pedig 10%-kal esett vissza.) A kisméretű (50 fő alatti) vállalkozások teljesítménye sem érte el a tavaly I. negyedévi szintet.

Az építőipari konjunktúra tovább erősödött, az ágazat I. negyedévi teljesítménye 23%-kal haladta meg a tavalyit. (2001. I. negyedévben 6%-os volt a növekedés). Mindkét építményfőcsoportban 20%-ot meghaladó mértékben nőtt a termelés; az „épületek építése” már tavaly is dinamikusan fejlődött, így az idei 24%-os felfutás egy magas bázisra rakódott rá. Az „egyéb építmények” (műtárgyak) esetében az építési teljesítmény tavaly és tavalyelőtt éves szinten is csökkent. Az idén az I. negyedévben 22%-kal, ezen belül márciusban 44%-kal volt magasabb a termelés, mint az előző év azonos időszakában. A kiug-ró növekedést a csatornázási és az útépítési munkák felgyorsulása okozta.

Mezőgazdasági termékekből az I. negyedévben 3%-kal többet vásároltak fel, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdaság két fő területe, a növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt növelte eladásait (sor-rendben 7%-kal, illetve 1,4%-kal).
Az április 1-jei állatszámlálás adatai szerint az ország szarvasmarha-állománya 3%-kal kisebb, mint tavaly ilyenkor volt, ugyanakkor a sertésállomány 5%-kal, a baromfiállomány pedig 1,3%-kal nagyobb lett.
Az áruszállítási teljesítmény (árutonna-kilométerben mérve) 2%-kal csökkent az I. negyedévben. A távolsági személyszállítás teljesítménye lényegében akkora, mint a tavalyi volt. A Magyarországon for-galomba helyezett személygépkocsik száma az I. negyedévben 43%-kal nagyobb, mint az előző év azo-nos időszakában.
A kiskereskedelmi forgalom volumene január–februárban 12%-kal, márciusban 17%-kal emelkedett. Az I. negyedévi növekedés 14%-os volt. A forgalom szokatlanul nagy felfutásában kiemelkedő szerepe volt a gépjármű- és járműalkatrész-értékesítésnek, amely az I. negyedévben 33%-kal emelkedett. Ez utóbbi tétel nélkül számítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 10%-kal haladta meg a tavaly I. negyedévit.

Az utóbbi hónapokban tapasztalható gazdasági élénkülés első jelei a külkereskedelmi termékforgalomban is jelentkeztek. A kivitel volumene az I. negyedévben – az előző év azonos időszakához
képest – 2,2%-kal emelkedett. Ez a növekedési ütem jóval szerényebb a tavaly I. negyedévinél (18%), de pozitív elmozdulást jelent az év utolsó hónapjaiban mért csökkenéshez képest. A forint árfolyamának erősödése következtében a volumennövekedés ellenére az exportőrök folyó, forintban mért bevétele 2,6%-kal kisebb, mint tavaly az I. negyedévben volt.

A kivitelen belül az ipari vámszabad területeken működő vállalkozások ismét átvették a vezető szerepet, exportjukat az átlagnál jóval nagyobb mértékben tudták növelni. Náluk a forint felértékelődésének exportvisszafogó hatása kevésbé érvényesült termékeikben, ugyanis az átlagosnál magasabb a felhasznált importanyagok és részegységek aránya. (A forint felértékelődése az import árát is csökkentette, tehát a bevételkiesést részben ellensúlyozza az önköltség kedvező változása.)
Átlag feletti növekedés mutatkozott az élelmiszerek kivitelében, elsősorban a kivitt termékek mennyi-ségi növekedése következtében (14%). A forintbevétel ennél kisebb mértékben (7%-kal) nőtt.
Az import I. negyedévi volumene 1,5%-kal volt nagyobb, forintértéke pedig 4,5%-kal kisebb, mint az előző év azonos időszakában. A volumen- és az értékváltozás közötti rés valamivel nagyobb, mint az export esetében, ami a világpiaci árak számunkra kedvező változásával függ össze. A külkereskedelmi cserearány 1,3%-kal javult. A javulásban meghatározó szerepet játszott, hogy a behozatalunkban nagy súllyal megjelenő energiahordozók világpiaci ára számottevően alacsonyabb, mint tavaly az I. negyedév-ben volt.
A folyó fizetési mérleg hiánya – a MNB adatai szerint – az I. negyedévben 560 millió eurót tett ki, ami lényegesen (323 millió euróval) nagyobb a tavalyinál. A folyó fizetések főbb tételei közül az árufor-galomban és a szolgáltatások forgalmában mutatkozott közel azonos nagyságú, mintegy 200-200 milliós egyenlegromlás. Az áruforgalomban a passzív egyenleg növekedett, a szolgáltatások esetében pedig a bevételi többlet lett kisebb. A reálgazdasághoz kapcsolódó tranzakciókban mutatkozó romlást részben ellensúlyozta a tőkejövedelmek, illetve a viszonzatlan átutalások a tavaly I. negyedévinél kissé kedve-zőbb egyenlege. A külső pénzügyi egyensúly alakulásában az I. negyedéven belül tendenciaváltozás mutatkozott, márciusban megállt a folyó fizetések egyenlegromlása.

Az áruforgalomban az év első két hónapjára jellemző nagy passzív egyenleg márciusban nem ismét-lődött meg. A nem adóssággeneráló tőketételeknél mért forrásbevonás hasonló összegű (0,3 milliárd euró), mint tavaly, tehát a folyó fizetések hiányának alig több mint felét finanszírozza.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a folyó fizetési mérleg romlásának folyamata április-ban erősödött. Az áprilisi passzívum 387 millió euró volt, a tavaly áprilisi 121 millió euróval szemben.
Az államháztartás konszolidált hiánya – a Pénzügyminisztérium adatai szerint – január–áprilisban 316,1 milliárd forint volt. A hiány 3,5-szerese a viszonylag alacsony tavalyinak, de kétszerese a két évvel korábban mért január–áprilisi deficitnek is. A deficit növekményének túlnyomó része a központi költ-ségvetésnél jelent meg, ahol a hiány a tavalyinak több mint 4,2-szeresét teszi ki. A központi költségve-tésnél az év első négy hónapjában a bevételek (folyó áron) 9%-kal, a kiadások 23%-kal emelkedtek.

Március folyamán az ipari termelői árak a februárival azonos ütemben, 0,3%-kal nőttek az előző hó-naphoz képest. Ez az ütem megegyezett az Európai Unióban megfigyelttel. A belföldi értékesítési árak növekedése felgyorsult, az exportértékesítés árai viszont kismértékben csökkentek. Az építőipari termelői árak a februári 0,4%-os után gyorsulva, 1,2%-kal növekedtek. A fogyasztói árak áprilisban a márciusi 0,7%-os növekedést némileg meghaladó ütemben, 0,9%-kal nőttek. Az Európai Unióban – előzetes adatok szerint – az átlagos fogyasztói áremelkedés áprilisban 0,5%-os volt.

Az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest a tavalyinál számottevően alacsonyabb ütemben emelkedtek az építőipari árak és a fogyasztói árak. (A dezinfláció áprilisi megtorpanása ellenére igaz ez a megállapítás a január–áprilisi fogyasztói áralakulásra is.) Csökkentek az ipari és a mezőgazda-sági termelői árak, valamint a behozatali és a kiviteli árak. A közös vonásokat mutató folyamat okai kö-zül kiemelhető a kőolaj és a földgáz tavalyinál számottevően alacsonyabb világpiaci ára, a forint felérté-kelődése a külkereskedelemben, a múlt évi bőséges gabonatermés, és – keresleti oldalról – a konjunktúra gyengülése, amely azonban nem terjedt ki minden ágazatra, így pl. az építőiparra és a kiskereskedelemre sem. E tényezők hatását mérsékelte a költségvetési kiadások és hiány növekedése.

A mezőgazdasági termelői árak színvonala a növénytermesztési termékek árainak 15,0%-os csökkenése következtében az első három hónapban elmaradt a múlt év azonos időszakitól. A termékcsoport aránya az értékesítésen belül az év elején csekély, ezen belül viszonylag legnagyobb súlya a gabonafé-léknek van, ezeket 35%-kal alacsonyabb áron adták, mint tavaly. Az élő állatok és állati termékek ára kismértékben, 0,8%-kal meghaladta a múlt év január–márciusit. A volumenhordozó termékek közül a vágósertés termelői ára a tavaly első negyedévi jelentős áremelkedés után idén 1%-kal nőtt. A vágóba-romfi ára 5%-kal csökkent.
Az ipari termelői árak az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 2,4%-kal mér-séklődtek, míg egy évvel korábban csaknem 10%-kal nőttek. Az árcsökkenést az exportértékesítési árak 5,2%-os esése váltotta ki, de a belföldi értékesítési árak is csak mérsékelten, 1,2%-kal emelkedtek. Ez utóbbin belül csökkentek a vegyipari ágazatok árai (a kőolaj-feldolgozásé több mint 15%-kal), míg a többi ágazaté vagy kismértékben csökkent (egyes gépipari ágazatok), vagy – legfeljebb 7%-kal – nőtt. Az időszak utolsó hónapjában, márciusban az ipari termelői árak 2,8%-kal maradtak el az egy évvel koráb-bitól. Ezen belül az exportértékesítés árai 5,9%-kal csökkentek, a belföldi értékesítési árak 1,1%-kal nőttek. Az Európai Unióban a márciusi ipari termelői árak 0,7%-kal alacsonyabbak voltak az egy évvel azelőttinél.

Az építőipari árak január–márciusban 4,7%-kal voltak magasabbak, mint tavaly ugyanebben az idő-szakban. Egy évvel korábban az árnövekedés 13,5%-ot tett ki. Idén márciusban az építőipari árak 4,3%-kal haladták meg a 12 hónappal korábbi szintet.

A külkereskedelem forintárai – a forint erősödése következtében – az első negyedévben alacsonyab-bak voltak a tavalyinál. A kivitel árai 4,7%-kal, a behozatalé 5,9%-kal csökkentek. A devizaárak a kivi-telben közel 3%-kal, a behozatalban 1%-kal nőttek A cserearányok, háromévnyi romlás után, idén az első negyedévben több mint egy százalékkal javultak, ami mindenekelőtt az energiaimport olcsóbbodásá-ra vezethető vissza.
Az első négy hónap átlagában a fogyasztói árak 6,2%-kal emelkedtek, a tavalyi 10,3%-kal szemben. Ebben az időszakban a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak legnagyobb mér-tékben: 9,3, illetve 8,3%-kal, bár a növekedés mértéke a tavaly ilyenkorihoz képest az élelmiszerek ese-tében csökkent a leginkább, 7 százalékponttal.

Az átlagosnál kissé gyorsabban emelkedtek január–április átlagában a háztartási energia és a szolgál-tatások árai és mérsékeltebben a ruházati cikkeké, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagoké. A tartós fogyasztási cikkek átlagos árszínvonala múlt év novembere óta minden hónapban alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. Idén az első négy hónap átlagában a termékcsoport árindexe 1,4%-kal csökkent a 12 hónappal korábbihoz képest.
Az előző év azonos hónapjához viszonyítva a fogyasztói áremelkedés mértéke a tavaly májusi 10,8%-ról az idén márciusi 5,9%-ig folyamatosan, hónapról hónapra csökkent. Ez a folyamat áprilisban megtört: a növekedés 6,1%-os volt.

Az Európai Unió országaiban átlagosan a fogyasztói árak éves rátája januárban 2,5%, februárban és márciusban 2,3%, áprilisban 2,2% volt. (Nagysága ekkor országonként 1,5 és 5,0% között szóródott.) Kisebb-nagyobb mérséklődés minden országban megfigyelhető, kivéve Spanyolországot, ahol növeke-dett, és Olaszországot, ahol érdemben nem változott az ütem. A CEFTA-országok közül Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a tavalyihoz képest idén az I. negyedévben mérséklődött a drágulás. Szlovéniában gyakorlatilag nem változott az áremelkedés mértéke. Romániában elég jelentős ütemcsök-kenés mutatható ki, de így is magas inflációt jeleztek az első háromhavi adatok.
A munkaerő-felmérés adatai szerint 2002 I. negyedévében 3,8 millió fő volt a foglalkoztatottak szá-ma, míg a munkanélkülieké 235 ezret tett ki. Az előző év azonos időszakához képest 0,6%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. (A változás nagysága nem haladta meg létszámadatokhoz tartozó hibahatárt.) Az első negyedévi munkanélküliségi ráta – döntően a férfiak munkanélküliségének csökkenése miatt – a tavalyi 6,0%-ról 5,8%-ra mérséklődött. A munkanélküliség a 20 és 30 év közöttieket veszélyezteti a leginkább, ezt követően az életkor előrehaladtával a munkanélküliség mérséklődik.

A foglalkoztatottak szűkebb körében, a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásaiban, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalma-zásban 2002 január-márciusában, közel annyian, mint egy évvel korábban. Az alkalmazásban állók lét-száma a költségvetésben bővült, a vállalkozásoknál pedig csökkent. A szellemi foglalkozásúak létszáma 1,1%-kal emelkedett, a fizikaiaké pedig 1,5%-kal csökkent.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az I. negyedévben 111 700 forintra, a nettó nominális átlagkereset pedig 18,7%-kal 71 000 forintra emelkedett. A keresetek erőteljes növeke-désében fontos szerepet játszott a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág kiemelkedően gyors keresetnövekedése és a minimálbér 25%-os emelése. A családi adókedvezmény nélkül számított reálkeresetek sok éve nem látott ütemben, 11,8%-kal emelkedtek. A magas reálbér-növekedés hátteré-ben nemcsak a felgyorsult bérkiáramlás állt, hanem a fogyasztói áremelkedés lassulása is.
A szellemi foglalkozásúak nettó bére az év első három hónapjában átlagosan 19,2%-kal 92 500 forint-ra, a fizikaiaké 16,9%-kal 53 800 forintra nőtt. A költségvetésben alkalmazásban állók 76 000, a vállakozásoknál dolgozók 69 100 forintot kerestek. A versenyszférában a nettó nominális keresetek 14,6%-kal, a költségvetésben 29,1%-kal növekedtek.

2002 I. negyedévében közel 5 ezer új lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, és több mint 9 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott engedélyek alapján. Ez a lakás-építés 20%-os, a kiadott engedélyek számának 6%-os növekedését jelenti a múlt év hasonló időszakához viszonyítva.
A jogi személyiségű vállalkozások kétszer annyi (1300) lakást építettek, mint 2001 I. negyedévében. A helyi önkormányzatok beruházásában már az év első negyedében felépült 150 lakás, míg 2001 folya-mán összesen építettek 193-at.

A használatba vett lakások átlagos nagysága 96 m2 volt, 4 m2-rel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A csökkenés a tavaly megkezdődött tendencia folytatódását jelenti, és az értékesítésre szánt kisebb alapte-rületű lakások aránynövekedésének tudható be.