A jegybank folytatja az egynapos betéti gyorstender és devizacsere ügyletek alkalmazását mindaddig, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja. Az októberben bevezetett eszközök kivezetése fokozatos lesz - tette hozzá. Kijelentette azt is, az alapkamat 13 százalékos mértéke megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.
Virág Barnabás arról is beszélt, hogy a belső kereslet lassult, a globális nyersanyagárak csökkentek, ezek az infláció lassulását vetítik előre. A folyó fizetési mérlegadatokban szeptember lehetett a mélypont, az egyenleg a vártnál is gyorsabban javul, a világpiaci energiaárak csökkentek, a földgáz ára feleződött, a magyar gazdaság nettó energiaszámlája így egymilliárd euró körül lehet - ismertette.
A mintegy 10 ezermilliárd forintnyi likviditás több mint 60 százaléka tartósan lekötött. A jegybank alelnöke leszögezte, tartósan magas kamatkörnyezetre van szükség, a transzmissziónak tovább kell erősödnie, kiemelten a swappiacon, és a célzott, átmeneti eszközök optimális alkalmazása szükséges.
Kérdésre közölte: felkészülten várják az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntését.
Az alapkamat csökkentésére vonatkozó kérdésre pedig azt mondta: annak ideje nem látható, "a kérdést nincs értelme feltenni", tartósan magas kamatkörnyezet kell az infláció visszafordításához. A monetáris politika időhorizontján - nagyjából másfél éves időtávon - az inflációnak "csökkenő pályára kell állnia".
(MTI)