Amikor 2000 februárjában az Orbán-kormány bevezette kedvezményes lakáshitelezési programját, még mindenki óvatos volt, hisz teljesen ismeretlen helyzettel szembesült: nem csak a bankok, az állampolgárok is idegenkedtek. Azóta azonban mindennapjaink részévé vált, olyannyira, hogy a tévéreklámok jelentős részét is lakáshitel-hirdetések teszik ki. A kereslet mellett persze nőtt a kínálat is: a hitelintézetek nemcsak a kamatok és a szolgáltatások, hanem az egyéni konstrukciók terén is igyekeznek egymásra licitálni.

Kamatfizetés kormánytámogatással

A legnépszerűbbek természetesen a kiegészítő kamattámogatást nyújtó konstrukciók. A jelzáloghitelek kamatterheinek enyhítésére az állam a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamatához nyújt támogatást, mely áttételesen épül be az igénylő által fizetendő kamatba.

Ezek a hitelek elsősorban a lakással még nem rendelkezők terheit próbálják meg enyhíteni. A 2005 februárjában indult Fészekrakó program a harmincadik életévüket még nem betöltött pároknak nyújt kedvezményes kamatozású hitelt lakásvásárlásra, illetve -építkezésre, minimális önerő mellett. Jelentős korlátozást jelent a programban, hogy a megvásárolni/építeni szándékozott ingatlan értékét felső határhoz kötötték, igaz, az ingatlanpiaci eltérések miatt Budapesten magasabb az árplafon, mint más települések esetében.

A köztisztviselők kedvezményes lakásvásárlási lehetőségeit a kormány februárban kiterjesztette a közalkalmazottakra is, ráadásul ez esetben még önrészt sem kell felmutatnia az igénylőnek. E kölcsönök esetében az állam készfizető kezességet vállal az igényelt forinthitel összegének egy bizonyos részére.

Az új kedvenc: devizahitel

A 2003. évi kamattámogatási szigorítások óta az ügyfelek új kedvence a devizahitel lett, amelynek lényege, hogy a kamatokat - jellemzően - euróban vagy svájci frankban számítják. Az erős és viszonylag stabil forint ugyan rendkívül vonzóvá tette ezeket a hiteleket, hiszen a kamat sokszor alacsonyabb volt az állami kamattámogatásos hitelekénél is, az árfolyamkockázat azonban jelentős rizikót hordoz magában: egy komolyabb forintgyengülés 20-30 százalékkal is megemelheti a havi törlesztőrészletet.

Ráadásul a devizában denominált hitelek esetében a havi kamat nagyságát jóval sűrűbb időközökben vizsgálják felül, mint a forinttámogatások esetében, amelyeknél nem ritka az ötévenkénti felülvizsgálati periódus sem. Mindezek ellenére az MNB adatai szerint februárban a lakáshitelek csaknem 90 százalékát a devizahitelek tették ki, s az összes devizahitel-állomány felülmúlta a forinthitelekét.

Ezek a lehetőségek minden hitelintézetnél rendelkezésre állnak, ám a versenyt fokozandó, a legtöbb bank beépített újabb elemeket is a hitelekbe, amelyek csökkenthetik a kamatokat, és vonzók lehetnek az ügyfelek szemében. Egyes konstrukciókban a havi törlesztőrészlet tőketörlesztő részére az adós haladékot kap, addig egy előtakarékossági betétbe fizet, amelynek nagy előnye, hogy van hozama. A futamidő lejáratakor az összeg kamatostul a tőke törlesztésére fordítódik. Egy másik megoldás, amikor a hitelszerződés alkalmával életbiztosítást is köt az ügyfél. Ebben az esetben a tőketartozás törlesztőrészlete egy életbiztosítás számlájára kerül, amelyet a futamidő lejáratakor a bank számára utalnak át. A konstrukció előnye, hogy az ügyfél esetleges elhalálozása esetén az adósság nem száll át az örökösre.

Lanyhul a lelkesedés

Ha ez mind nem lenne elég, a hitelintézetek hónapról hónapra állnak elő újabb kecsegtető ajánlatokkal: nem számítják fel az ingatlanbecslés költségeit, vagy éppen kamatkedvezményt nyújtanak az első fél évre. Az MNB adatai szerint a lakáshitel-állomány idén februárban 1963 milliárd forint volt, a devizahitelek állománya pedig meghaladta a forinthitelekét. A növekedés azonban az utóbbi két évben tapasztalt mértékhez képest jelentősen lelassult, a bővülés üteme alacsony szinten stagnál. A GfK kutatóintézet előrejelzése szerint idén maximum 200-250 milliárd forint növekményre lehet számítani, a visszafogottság várhatóan csak az év második felében enyhül majd. A jövő évi kilátások ugyanakkor jóval biztatóbbak, mivel az alacsonyabb kamatszint és a választási év hatására megnőhet a hitelfelvételi kedv.

Teljes cikk a Piac és Profit májusi számában.