A szeptember 24. és 26. között megrendezett Európai Lakásvásár kiállítói és látogatói kérdőíveket töltöttek ki. Az Ingatlan és Befektetés lakáspiaci felmérésének értékelését befejezték. Az adatokból kitetszik, a vásáron 140 cég képviselte a szakmát, túlnyomó többségben újépítésű lakásokkal, a látogatók szinte mindegyike pedig, kimutathatóan foglalkozik a lakásvásárlás gondolatával. Alkalom nyílt a szakma számára, hogy informálódjon a mindenkit érintő tendenciákról és vásárlói elvárásokról. A lakásvásárt megelőző marketing konferencián több előadó is kiemelte, hogy egy új beruházás értékesítése, marketingje ott kezdődik, hogy hol vegye a fejlesztő a telket. Szakmailag a marketing nem hasonlítható össze az építészettel vagy a kivitelezéssel, de ma már elismerten kötelező, hogy minden részterület szorosan együttmunkálkodjon egy project sikerén.

A kiállítók átlagos négy százalék körüli áremelkedésről számoltak be, melyet részben vagy teljes egészében az infláció és a telek-áfa generált. Sokan kénytelenek voltak lenyelni a fenti két tényező által okozott többlet költségeket, sőt olyan fejlesztő is akadt, aki lejjebb vitte árait mindezek ellenére.

A forgalomra vonatkozó kérdés válaszai nem okoztak meglepetéseket. A kiállítók mindegyikénél stagnált vagy csökkent az eladások száma kivéve azokat, melyek csak idén kezdték meg az értékesítést. Érdekes adatként szolgáltak a beruházásokra vonatkozó építési- és használatbavételi engedélyek dátumainak átlagszámai. Eszerint a bemutatott fejlesztések esetében az átlagos időtartam építési engedély megkérése és használatbavételi engedély kiadása között 18 hónap. A beruházók által tervezett használatbavételi engedély kiadás, átlagosan 2005. február 27.-ére esik, ami meglepően közeli időpont. Az átlag ajánlati négyzetméterár 315.000 forint. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a kiállítók túlnyomó többsége Budapestről vagy annak környékéről érkezett és újépítésű lakásokat kínált.

A lakásvásár látogatóinak csupán 22 százaléka érdeklődött használt lakások iránt, mely szintén azzal van összefüggésben, hogy itt inkább az ingatlanfejlesztők mutatták be termékeiket. A jövőre vonatkozólag fontos kiemelni, hogy a beruházó cégek közül sokan rendelkeznek használt-ingatlan adatbázissal is, csak azt nem hozzák el bemutatni a vásárra. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy a használt lakás után érdeklődő ügyfeleknek felírták a nevét és egyéb adatait, hogy majd később felkeresik őket, ahelyett, hogy rögtön valami konkrét ajánlattal álltak volna elő. A vásárlási szempontokra és a vásárlás esetleges forrásaira feltett kérdésekre több választ is meg lehetett jelölni. A források tekintetében nem meglepő az eredmény hisz a legtöbben állami támogatást mindenképp felhasználnának lakásvásárláshoz. A "szocpol" és az áfa visszatérítés azért marad le, mert az emberek nem ismerik őket eléggé vagy azt gondolják, hogy ilyesmire esélytelenül pályáznának.

Pécs városa ad otthont annak a szakmai konferenciának, amelyeken a lakáspolitika új irányairól tanácskoznak a konferencia résztvevői. A november 5-én tartandó tanácskozásnak - és az azt követő kétnapos roadshow-nak - a budapesti kérdőíves felmérésen szerzett piaci adatok vélhetően hasznos kiegészítői lesznek. A A mintegy 160 ezres lélekszámú baranyai fővárosban csaknem 68 ezer háztartásra mintegy 66 ezer lakás jut, ez kétszer annyi, mint az 1960-as években volt. A roadshow helyszínéül azért választották Baranya megye székhelyét, mert magának a városnak is van üzenete a lakáspiac szereplőihez. Például az, hogy a pécsi lakásállomány több mint fele lakótelepen található, ezek kétharmada viszonylag fiatal panel. Az elmúlt három év alatt 197 épületen végezték el a külső hőszigetelést és a tetők felújítását mintegy 1,8 milliárdos összköltséggel, ebből 600 milliós forintot tett ki az önkormányzati támogatás. A felújítások 6727 lakást érintettek eddig, a program azonban tovább folytatódik.