A Lisszabonban 2000 márciusában részletesen megfogalmazott közösségi szándékok értelmében az Európai Uniónak többek közt növelnie kell az oktatásra-képzésre, a kutatásokra, a tudományra fordított befektetéseit. Ezt a gondolatot Magyarországon, még a csatlakozás előtt, a 2003. évi XC. törvény által bevezetett innovációs járulék volt hivatva támogatni.
Kicsiknek nem kell fizetni
Az eredetileg elfogadott jogszabály szerint a legkisebbek kivételével minden gazdasági társaság fizette a járulékot, mostanra azonban a kisvállalkozások köre kikerült a járulékfizetés terhe alól. A kivetett adó mértéke a 2004. évi bevezetés óta az iparűzési adóalap 0,2 százalékáról 0,3 százalékára nőtt. Az adónem egyébként szakértők szerint az iparűzési adóhoz hasonlóan még kiválthatja a brüsszeli megfigyelők nemtetszését.
Az innovációs járulékot a cégek egy része adó formájában fizeti be az államnak. Ez az összeg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba kerül, amelyet maga az állam is támogat saját forrásaiból: az így felhalmozódott keret terhére elsősorban innovációs pályázatokat írnak ki. Más társaságok saját berkeiken belül költik el a kötelezően felhasználandó pénzt, míg a fennmaradó vállalatok innovációs "adójukat" egyetemi kutatóintézeteknek, speciális felhatalmazásokkal rendelkező nonprofit cégeknek utalják át, némi kutatás-fejlesztési tevékenységért cserébe. Ebben az esetben maga a kutatási anyag válik az innovációs járulék ellenszolgáltatásává.
Növekvő vállalati részesedés
Az állam által létrehozott és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2005. évi forrásai összesen 33,9 milliárd forintot tettek ki. Ebből a költségvetés hozzájárulása 12,2 milliárd, a vállalati befizetések nagysága 20,5 milliárd forint volt. A fennmaradó összeg egyéb bevételekből származott: átvett pénzeszközök, visszterhes támogatások törlesztései és egyebek. Az alap forrásainak terhére tavaly 27,8 milliárd forintot fizettek ki.
Az alap 2006. évi bevételi előirányzata közel 8 százalékkal nagyobb, mint a 2005-ben rendelkezésre álló összeg: 36,6 milliárd forint. Ennek forrása a gazdasági társaságok innovációsjárulék-befizetése, amelynek becsült összege 23, 4 milliárd forint, a központi költségvetésből nyújtott támogatás, amelynek mértéke alig változott: 12,3 milliárd forint, valamint az egyéb bevételek. A kiadási előirányzat megegyezik a bevételi előirányzattal.
Az alap munkatársai új pályázati struktúrát alakítottak ki, amely az innovációs folyamat egészét, illetve az innováció támogatásának mind teljesebb eszköztárát fedi le.
#page#
Növekedett a vállalkozások és a közfinanszírozású kutatóhelyek egymásra utaltsága a K+F-eredmények kölcsönösen előnyös hasznosításában, elsőbbséget kapott a hasznosításorientált K+F, erősödött a tudás- és technológiatranszfer stratégiai célú integrációja. A továbbfejlesztett programok révén növekedett a vállalkozások részesedése a támogatásokból, és 2005-ben, szemben az előző évi 20 százalékkal, elérte a kifizetések 26,7 százalékát. Az alap célja, hogy ezt a trendet folytatva a vállalatok közvetlen részesedése idén legalább 45 százalékra növekedjék.
Harmadik típusú megoldások
Az innovációs járulék házon belüli felhasználása csak a legnagyobb cégekre, valamint azokra volt jellemző, amelyek rendelkeznek kutatórészleggel. A vállalatok többségének egyszerűbb azt adóban befizetni vagy "outsource-olni", kihelyezni a kutatóintézetekhez.
A járulék kiforgatása fogadó felekhez, kutatóközpontokhoz is csak a nagyobbakra jellemző, ahol egy-egy információs anyag, illetve annak felhasználása tényleges beruházást és a hosszú távú fejlesztésekhez nélkülözhetetlen segédletet jelent - magyarázta el Nagy Ádám, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ ügyvezető igazgatója.
A kisebb cégek csak lassan ébrednek rá az innovációs járulékban rejlő lehetőségekre. Pedig egy félmilliárd forint forgalmú társaság mintegy 750 ezer forintot kénytelen ilyen címen elkölteni, amiből már kisebb felméréseket, kutatásokat lehet támogatni. Ráadásul a kihelyezés és a kutatási eredmények nemcsak a megbízónak hozhatnak direkt módon hasznot, hosszú távon a kutatói piac is fejlődhet, hisz a több megbízó versenyhelyzetet teremthet a fogadó felek közt.
