A behozatal október hónapban regisztrált forintértéke – elsősorban a fogyasztási célú import bővülésére visszavezethetően – jelentősen, több mint tizedével meghaladja a szeptember havit; a kivitel esetében viszont a tizedik hónapban megközelítőleg azonos nagyságú forgalmat regisztrálhattunk, mint szeptemberben. Ennek következtében nemcsak a havi behozatal értéke (900 milliárd forint), hanem a havi hiány is (130 milliárd forint) október hónapban volt az év során a legnagyobb. Míg az év első hét hónapjában a kivitel előző évihez viszonyított értékindexe hónapról hónapra magasabb volt a behozatalénál, addig augusztusban és szeptemberben 2, októberben pedig 5 százalékponttal már az importé volt magasabb.

A kivitel közel háromötödét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma folyó áron, forintadatokból számítva 1%‑kal, volumenben mérve pedig 7%‑kal bővült az előző év első tíz hónapjához képest. Az árufőcsoportba tartozó termékek közül a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékekből 25%‑kal nagyobb értékben, 1119 milliárd forintért szállítottunk külpiacokra, míg az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések kiviteli értéke 610‑ről 516 milliárd forintra csökkent. Az exportált feldolgozott termékek volumene 6%‑kal nőtt; a forgalom alakulását erőteljesen befolyásolta az év első öt hónapjában megvalósult videojáték-export. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport kivitelének volumene 4%‑kal marad el a megelőző év azonos időszakához képest.

A behozatalban is meghatározó súlyú gépek és szállítóeszközök volumene 5%‑os bővülést mutat, míg forintértéke nem változott. Adatfeldolgozó gépekből 72%‑kal nagyobb értékben, 209 milliárd forintért importáltunk, személygépkocsikra pedig a megelőző évinél 15%‑kal nagyobb összeget, 242 milliárd forintot fordítottunk. Az árufőcsoport legnagyobb forgalmú árucsoportját képező villamos gépeket és készülékeket 1366 milliárd forintért, a megelőző évinél 3%‑kal kisebb összegért szereztünk be. A feldolgozott termékek behozatalára ugyan 1%‑kal kevesebbet fordítottunk, volumenben mérve azonban mintegy 2%‑os importbővülés volt tapasztalható. Az importált bútorok forintértéke 15%‑kal, a gyógyszereké 10%‑kal nőtt. Legjelentősebben, mintegy kilencedével az energiahordozók behozatalának volumene bővült, a forintárszínvonal jelentős mértékű csökkenésével párhuzamosan azonban a behozatal értéke 9%‑kal elmaradt a megelőző évitől. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport importértéke 4%‑kal bővült, s a volumenben mért növekedés is meghaladta (2 százalékponttal) az átlagot.

Kereskedelmi mérlegünk az előző év azonos időszakához képest 120 milliárd forinttal javult, s 658 milliárd forint hiányt mutat. A hiány mérséklődésében továbbra is a fejlett országcsoporttal folytatott kereskedelem alakulása a meghatározó tényező: az e viszonylatba feladott áruk értéke változatlan maradt, az onnan származóké viszont 5%‑kal csökkent, amelynek eredményeképpen a keletkezett 663 milliárd forintnyi aktívum 294 milliárd forinttal múlja felül a megelőző évi értéket. Az export- és importforgalom ellentétes irányú változása Franciaország esetében az aktívum 38 milliárd forintos csökkenését, míg a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelemben a szufficit 44 milliárd forintos növekedését idézte elő. A közép- és kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemben kimutatott mérleghiány az előző évivel azonos nagyságú volt. A fejlődő országok viszonylatában keletkezett 1000 milliárd forintos hiány 176 milliárd forinttal haladja meg a megelőző év azonos időszakában regisztráltat. A hiány növekedése azzal magyarázható, hogy a behozatal bővülése (20%) mintegy 3 százalékponttal felülmúlja a kiviteli oldalon tapasztalt növekedési ütemet. A Fülöp-szigetekről a megelőző évinél két és félszer nagyobb értékben, 106 milliárd forintért importáltunk.