Egyre több a színmagyar leányvállalat

A felmérésben részt vevő, Magyarországon működő 42 nemzetközi nagyvállalat helyi leányvállalatánál 1988 és 2004 között kilenc százalékkal nőtt a külföldről ideküldött munkatársakat nem foglalkoztató cégek aránya, s 13 százalékkal emelkedett a kevesebb külföldi kiküldöttel működőké.

Ezzel szemben a magyarokat külföldön foglalkoztató cégek aránya jelentősen, 38,1 százalékról 75,6 százalékra nőtt a multicégek rendszerváltozás utáni megjelenéséhez képest. A magyarokat főként a régió országaiban alkalmazzák a külföldi anyacégek.

Bizonytalanul mozgunk a nemzetközi karrierpiacon

Míg a kilencvenes évek elején főként rövidebb, tanulási célú külföldi tartózkodás jellemezte a magyarok külföldi kiküldetését, mára dominánssá vált a hosszabb időtartamú foglalkoztatás a külföldi központban. Ezzel együtt a felmérés arra is rámutat, hogy honfitársaink aránylag nehezen lépnek be a nemzetközi körforgásba, és nem teszik egykönnyen magukévá a transznacionális mentalitást.

A tanulmány kitér arra, hogy a cégeknek csak egynegyede érez némi szabadságot a helyi HR-menedzsmenttel kapcsolatos döntésekben. A Mercer szerint várható, hogy a HR-szolgáltatások terjedése, a nemzetközi cégek szervezetének hálózatos fejlődése miatt a szabadság tovább csökken. A központ befolyása a vezetői munkakörök esetében a legjelentősebb, s jóval kisebb a beosztott dolgozókkal összefüggő személyzeti kérdésekben. A vizsgálat rávilágít arra is, hogy a felmérésben részt vevő cégeknél viszszaesett a szakszervezetek szerepe, nőtt viszont a tréning, a képzés, az ösztönzés, az extra juttatások fontossága.