Úgy tűnik, hogy Közép- és Kelet-Európa (KKE) válik a következő befektetési paradicsommá, mivel a nyugat-európai vállalatok a nearshore, offshore vagy a növekvő fogyasztói piacokhoz való hozzáférés érdekében új területek után kutatnak. Az iBanFirst a vállalkozások számára a deviza- és nemzetközi fizetések vezető szolgáltatója, amely 10 európai (ebből 3 közép- és kelet-európai) országban 13 operatív irodával működik. Az iBanFirst egy felmérést végzett az üzleti ügyfelek körében, amely alapján 5 nyomós érvet hoz fel arra, hogy a vállalatoknak miért lenne érdemes terjeszkedni a régióban.

1.           Gyors gazdasági növekedés: Az elmúlt években számos KKE-ország megelőzte Nyugat-Európát a gazdasági növekedés terén. Az IMF előrejelzése szerint a kelet-közép-európai GDP-növekedés 2023 és 2026 között az euróövezet átlagához képest kétszer gyorsabb lesz. Magyarország például az elmúlt 20 évben (2000-2022) az EU-tagállamok közül az egyik legnagyobb gazdasági növekedést, mintegy 300 százalékot könyvelhetett el. A kelet- és közép-európai gazdaságok kilátásai továbbra is kedvezőek, de az ukrajnai háború, az infláció növekedése és a világgazdaság esetleges lassulása kockázatot jelenthet.

●            Az iBanFirst mindössze 25 közép-és kelet-európai szakemberrel kevesebb mint két év alatt több mint 1000 kkv-ügyféllel kötött partnerséget Budapesten, Bukarestben és Szófiában. Az iBanFirst a regionális piacra való belépéstől számított két év alatt több mint 2 milliárd euró értékben folytatott nemzetközi utalásokat közép- és kelet-európai (KKE) vállalatok számára.

●            A közép- és kelet-európai régióban iparágtól függően kevesebb mint 18 hónap alatt lehet az alapoktól felépíteni egy fenntarthatóan nyereséges vállalkozást.

2.           Képzett és megfizethető munkaerő: A közép- és kelet-európai régió fiatal és magasan képzett munkaerővel rendelkezik. Ez a tehetségállomány Nyugat-Európához képest 30 százalékkal alacsonyabb költség ellenében áll rendelkezésre. Az EU-n belül Romániában a legmagasabb, kb 16 százalék a fiatalok (15-29 évesek) aránya. Őt szorosan követi Magyarország és Bulgária. Ez országra lebontva jelentősen magasabb, mint az EU 23,7 százalékos átlaga. A térség fiatal és dinamikus népessége a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje.

●            Ugyan a különbség egyre kevésbé észlelhető, a nyugat-európai szinthez képest itt még mindig alacsonyabbak a foglalkoztatási költségek, ami elsősorban az alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsnak köszönhető. Amennyiben viszont közép- és kelet-európai befektetésen gondolkozik, ne az alacsonyabb munkaerőköltség legyen a fő indok. A megfelelően képzett, jól fizetett és előrelépési lehetőségben részesülő munkavállalók keményebben dolgoznak és motiváltabbak, mint a nyugati országokban dolgozó társaik.

„A Magyarországon is alkalmazott munkaügyi stratégiánk, hogy a fiatal tehetségekbe fektetünk, valamint karrier lehetőségeket és pénzügyi motivációt biztosítunk nekik. Hamar előrelépési lehetőségeket adtunk nekik, és bizalommal voltunk feléjük, hogy európai szintű csúcsteljesítményt fognak nyújtani, ami így is lett. A Magyarországról való elvándorlás tendenciája az elmúlt években megfordult, és most nettó  bevándorlás tapasztalható. Ha jól tudunk bánni ezzel a trenddel, akkor ez pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra is. Az iBanFirst-nél úgy döntünk, hogy kizárólag a piac legjobb munkatársaival fogunk együtt dolgozni, akik már végigjárták a ranglétrát. Az átlagéletkor jóval 30 év alatt van”, mondja Johan Gabriels, az iBanFirst Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatója.

3.           Hozzáférés a bővülő fogyasztói piacokhoz: A közép- és kelet-európai régió több mint 287 millió fős összlakossága és mintegy 7 millió kkv-ja  jelentős, növekvő vásárlóerővel rendelkező piacot jelent. E gazdaságokban élő középosztály növekszik, ami keresletet teremt a nyugati márkájú áruk és szolgáltatások iránt.

●            Az iBanFirst szerint érdemes bekerülni a regionális fókuszba. A nagyvállalatok hajlamosak a közép- és kelet-európai régió egyes területeit túl kicsinek vagy kevésbé fontosnak ítélni, míg a helyi kisvállalkozások vagy start-upok mérete még kiforratlan.

●            Bár a digitalizáció korában élünk, a kiemelkedő szolgáltatás, a tökéletes hálózat és a személyes kapcsolódás mind még mindig elengedhetetlen tényező. Amennyiben a vállalkozása és a márkája még nem szerzett hírnevet a piacon, ne feledkezzen meg a kommunikációba fektetni, illetve abba, hogy tisztában legyen az adott kultúrák közötti különbségekkel.

4.           Terjeszkedő nyugat-európai kereskedelmi kapcsolatok és stratégiai elhelyezkedés: A KKE és a Nyugat-Európa közötti kereskedelem jelentős. A nyugati vállalkozások számára az erősüdő gazdasági kapcsolat és a nyitott piacok növelik a régió mint gyártási és beszerzési központ vonzerejét. Az EU-ban például Magyarországon a legmagasabb a GDP-hez viszonyított export aránya, ahol az export a GDP 90 százalékát teszi ki.

●            Emellett a régióban magas a digitalizáció és a fintech-szolgáltatások elterjedtsége, mivel a vállalkozások különböző devizákat használnak, ezáltal gyors és olcsó megoldásra van szükségük a nemzetközi kereskedelemben.

"A nyílt bankrendszer és a fintech szolgáltatások korai bevezetése hozzájárult a régió kereskedelmi kapcsolatainak erősítéséhez. Úgy érezzük, hogy amint az Ukrajnában zajló háború véget ér, a közép- és kelet-európai térségnek összességében és Magyarországnak pedig  különösen újabb ajtó nyílik majd a növekedés folytatására és a lemaradás csökkentésére. A már itt lévő vállalatok profitálni fognak ebből a növekedési potenciálból”, mondta Henrik Gergely, az iBanFirst magyarországi értékesítési igazgatója.

5.           Fenntartható üzleti gyakorlatok (SBP): A közép- és kelet-európai országok fokozatosan vezetik be az SBP-t, ami egybeesik a nyugati vállalatoknak a környezeti és társadalmi felelősségvállalására fordított ügyével. Példaként említhetjük, hogy a 2023-as Renewable Energy Market Report szerint Románia, Magyarország és Bulgária jelentős előrelépéseket tett a megújuló energiaforrások hasznosításában. A régiós listát a megújuló energiaforrások 28 százalékos arányával Románia vezeti, akit Bulgária (22 százalék), majd pedig Magyarország (21 százalék) követ. A közép- és kelet-európai országok folyamatos erőfeszítései az uniós integráció és a politikai stabilitás irányában kedvező környezetet teremtenek a hosszú távú beruházások és a gazdasági növekedés számára.

●            A régió fiatal és képzett lakossága ismeri a fenntarthatóság szükségszerűségét, továbbá egyre nagyobb kormányzati támogatást is észlelünk a régióban.

●            A multinacionális vállalatok a közép- és kelet-európai országokban ugyanazokat a szabványokat alkalmazzák, mint a világ bármely más pontján folytatott tevékenységük során, ami segíteni fogja a régió országait abban, hogy csökkentsék a nyugati országokhoz viszonyított lemaradásukat.