Általános egyetértés van abban, hogy a párt- és kampányfinanszírozás homályos jogszabályai a magyar gazdaságban is a korrupció gyökerei - jelentette ki a GKI elnöke. A M.Á.S.T Piac és Közvélemény-kutatóval közösen végzett vizsgálat megállapította, hogy a közbeszerzési korrupció kezdeményezői közül a válaszadók 70 százaléka a politikusokat említette, 23 százaléka a szakmai vezetőket, 7 százaléka az alkalmazottakat.

A korrupció hatásai közül a vállalási árak emelkedését, a teljesítés gyengébb minőségét, a verseny korlátozását és a pótlólagos költségek beállítását emelte ki Vértes András az elkészített 120 mélyinterjúra hivatkozva. „A vizsgálat arra utal, hogy ha Magyarországon az esetek 22-26 százalékában ki se írják a közbeszerzést, a korrupció ugyanakkor átlagosan 25 százalékkal emeli az árakat" - magyarázta Vértes András, megjegyezve, hogy tavaly a közbeszerzések értéke 1.600 milliárd forint volt. Vértes András kissé túlzottnak minősítette egyes nemzetközi szervezetek megállapítását , amely szerint a közbeszerzési eljárások 90 százalékánál normasértés történik, ugyanakkor elismerte, hogy a mélyinterjúk szerint a normasértés gyakori.

A kutatás szakirodalmi és empirikus tapasztalatai alapján a korrupció gyakorisága a magyar gazdaságban "közepes", a fejlett országokénál lényegesen nagyobb, de a legtöbb fejlődőben tapasztaltnál kisebb. A 2008. évi korrupciós világranglistán Magyarország a régiós országok közelében, a 47. helyre pontozták, a 45. Csehország mögött, ugyanakkor az 52. Szlovákia és az 58. Lengyelország előtt. (A legkevésbé korrupt országok: Svédország, Dánia és Új-Zéland, Olaszország az 55. Görögország az 57., Románia a 70. a listán.)