A rendszerváltás után a munkaerőpiac egyik meghatározó folyamata a felsőfokú végzettségűek számának robbanásszerű növekedése volt. A frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer főről 53 ezer főre emelkedett. Az oktatási expanzió a gazdaság és a beruházások dinamikus növekedése mellett ment végbe, így a diplomások többletkínálatát a bővülő gazdaság egy ideig fel tudta szívni - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) legfrissebb Diplomás pályakezdők a versenyszektorban kutatásából.

A 2000-es évek elején új jelenségként felbukkanó diplomás munkanélküliség és a diplomások arányának növekedése a felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban, valamint egyes korosztályokban a diplomások bérelőnyének visszaesése új kérdéseket vetett fel a kutatók és az oktatáspolitikai döntéshozók számára. A diplomások, és ezen belül a diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeit mérő kutatások indultak, melyek tekintetbe vették a felsőfokú végzettségűek növekvő kínálatát és a gazdasági növekedés lassulását is. Ezen kutatási eredmények összességében arra utalnak, hogy a felsőoktatási expanzió - bár kétségkívül kedvezőtlenül hatott - nem rontotta számottevően a diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeit, és nem vezetett a felsőfokú végzettség leértékelődéséhez.

Igaz, a kilencvenes évek végétől mérséklődtek a diploma megszerzésével járó munkaerő-piaci előnyök, de ez a negatív folyamat megtorpant. A fiatal diplomások munkanélküliségének növekedése az utóbbi három évben lelassult, és nem folytatódott a felsőfokú végzettségűek relatív foglalkoztatási esélyeinek csökkenése sem. Mindemellett kétségkívül megnőtt az álláskeresés átlagos időtartama, nem szabad megfeledkezni annak vizsgálatáról sem, hogy a diplomás pályakezdők milyen eséllyel és feltételekkel tudnak az általuk preferált foglalkozási területen elhelyezkedni és hogyan alakultak ezek az esélyek az elmúlt években.

A cégek negyede keresi a diplomás pályakezdőt

A GVI kutatásaiban megszólaltatott szakértők egyetértettek abban, hogy az elmúlt években növekedett a versenyszférában az igény bizonyos végzettségű szakemberekre és a vállalatok egyre nyitottabbak a pályakezdő diplomások foglalkoztatására. A foglalkoztatási helyzet javulásában mindenféleképpen nagy szerepet játszik a kereslet növekedése, hiszen számos terülten - elsősorban a műszaki végzettséget igénylők terén - komoly szakemberhiány tapasztalható. Másfelől viszont a pályakezdők alkalmazása előnyös is: elég például az alacsonyabb fizetési igényekre, a nagyobb rugalmasságra vagy a formálhatóságra gondolnunk. Nem véletlen, hogy a keresletet meghatározó multinacionális nagyvállalatok jelentős hányada rendelkezik a friss diplomások betanítására életre hívott programokkal, melyeknek célja - többek között - az improduktív időszak lerövidítése. A tréningprogramok mellett ugyanezen vállalati kör gyakornoki programok működtetésével is segíti a diplomás pályakezdők munkaerő-piaci beilleszkedését.

A 2008-as felmérésben résztvevő cégek 27 százaléka jelezte, hogy foglalkoztat diplomás pályakezdőt. Az eredmények arra mutatnak, hogy a friss diplomások nagyobb eséllyel találnak munkát a külföldi tulajdonú, nagyobb méretű, közép-magyarországi régióban tevékenykedő vállalatoknál. Gazdasági tevékenység alapján a pénzügyi szolgáltatások területe emelhető ki: e cégek körében 41 százalékos valószínűséggel találunk friss diplomást.

A foglalkoztatott diplomások számáról elmondható, hogy a versenyszférában átlagosan minden 18. foglalkoztatott diplomás pályakezdő is egyben. Ez az arány a gazdasági szolgáltatás és szállítás-raktározás gazdasági ágakban a legmagasabb. Előbbiben minden nyolcadik, utóbbiban minden tizedik diplomás pályakezdő.

Az informatikusok túl sokat kérnek, a gépészek kevesen vannak

Megállapíthatjuk, hogy a diplomás pályakezdőket jelenleg is foglalkoztató vállalatok 38 százaléka és a pályakezdőket a közeljövőben alkalmazni tervező vállalatok 47 százaléka jelezte, hogy az elmúlt egy-két évben előfordult, hogy nehezen találtak diplomás pályakezdőt egy-egy meghirdetett állásra. Általánosságban elmondható, hogy a többségében külföldi tulajdonú, 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező, nyugat-, illetve közép-magyarországi régióban tevékenykedő vállalatok szembesülnek leginkább toborzási problémákkal.

A fenti számok tükrében kijelenthetjük, hogy beszélhetünk munkaerőhiányról a friss diplomások körében, egy állás betöltésének nehézsége azonban nem feltétlenül a nem elegendő számú jelentkezőre vezethető vissza. Ezért a GVI a munkaerőhiány helyett inkább a toborzási nehézségek kifejezést használja a jelenség leírására.

A toborzással összefüggő problémák foglalkozási csoportonként eltérőek, így nincs értelme általános érvényű állításokat megfogalmazni. A gépész- és villamosmérnökök esetében például pusztán a jelentkezők elégtelen száma okozza leggyakrabban a toborzási nehézséget. Az informatikusoknál azonban már más okok állnak a toborzási problémák mögött. Esetükben a nem megfelelő szintű szaktudás és a túlságosan magas bérigény jelent nehézséget. A gazdasági végzettséget igénylő könyvelők, számviteli szakértők esetében pedig a magas bérigény és a gyakorlat hiánya nehezíti meg az adott állás betöltését.

A teljes felmérés itt olvasható.