Költségvetési hajrá

Az unióban javában dúlnak a jövő évi és az azt követő hétéves időszak költségvetése körüli viharok, itthon, a hazai büdzsé főbb számainak elfogadását követően csöndes érdektelenség övezi a parlamentben a december végi végszavazás előtt a részletekről folyó diskurzust. A különbség azonban csak látszólagos: az unióban és itthon is a jövőbeli versenyképesség a tét.

A 2006-ra tervezett büdzsével csak két probléma van: a bevételi és a kiadási oldal - állította a költségvetési vita során korántsem viccelődve Varga Mihály, a Fidesz pénzügyi szakértője. Az ellenzéki párt volt pénzügyminisztere szerint ez egy kártyavár-költségvetés. Frakciójuk módosító javaslatai elsősorban a kiadási oldalon jelentettek volna átcsoportosításokat, mert úgy vélik, nem jut elég pénz munkahelyteremtésre, az egészségügyre, az oktatásra és az önkormányzatoknak. A képviselőknek egyébként mintegy 930 indítványáról közel kétezerszer kellett szavazniuk.

Az önkormányzatokért a kormánypárti képviselők is aktívan lobbiztak. Így a november 29-ei parlamenti szavazáson - ami még nem zárószavazás volt, az majd december 19-én lesz esedékes, hanem a fő számok és a költségvetés szerkezetének az elfogadása - a helyhatóságoknak az eredetileg tervezetthez képest 24 milliárd forinttal több jut jövőre, igaz, összességében még így is kevesebből kell gazdálkodniuk, mint az idén. Többletforrásokat kapnak egyebek mellett a kistérségi célú önkormányzati társulások. Jól jártak a módosító indítványokkal a művészeti oktatásban érintettek is: nekik ez az idei támogatási mérték megmaradását jelenti jövőre. A bíróságok azonban kevesebből lesznek kénytelenek gazdálkodni - 19 milliárd forinttal rövidül meg a keretük -, az ügyészségek pedig 4,3 milliárdról kell lemondaniuk, tőlük az elvonásokat a kormány azért tartja indokoltnak, mert megítélése szerint ezek a szervezetek túltervezték a saját költségvetésüket. Az így felszabaduló pénzt lakástámogatásra fordítják, amire az idei 215 milliárd után jövőre 216 milliárd jut.

Csökkentett tartalékok

A pluszforrásokat a pénzügyi kormányzat elsősorban az úgynevezett vésztartalékok csökkentésével teremtette elő, legalábbis papíron: a benyújtott tervezet még 143,6 milliárd forint általános és államháztartási tartalékalapot tartalmazott, ami végül 117,9 milliárdra apadt. Összehasonlításként: idén a 222 milliárd tartalék sem bizonyult elegendőnek a költségvetési hiány kezeléséhez. Az önkormányzatoknak is 28,3 milliárd forint államháztartási tartalékot kellett volna képezniük a költségvetési tervezet szerint, az elfogadott változatban ez több mint a felére csökkent.

A 2006. évi állami költségvetés fő számai: 5975,8 milliárd forint bevétellel 7506,8 milliárd forint kiadás áll szemben, vagyis a tervezett hiány 1531 milliárd. Ez utóbbi a GDP 4,7 százalékát teszi ki. Ez az arány nem módosult a benyújtott tervezethez képest, ám összege mégis 2,3 milliárddal kevesebb - más kérdés persze, hogy miként lehet ezt majd az év során tartani! -, ami úgy jött ki, hogy a kiadási főösszeg az eredeti előirányzathoz képest 197,7 milliárd forinttal, míg a bevételi főösszeg 200 milliárddal emelkedett.

Teljes cikk a Piac és Profit decemberi számában.

Véleményvezér

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa 

Érdemes újragondolni előítéleteinket.
Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa

Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa 

Félárbócon Amerika zászlaja.
Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek 

Több mint 11 év munka kell egy átlagos budapesti lakáshoz.
Kormányváltó a hangulat Magyarországon

Kormányváltó a hangulat Magyarországon 

Rosszul áll a Fidesz szénája.
A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo