Későn ébrednek a leendő nyugdíjasok

Korosztályi bontásban a leginkább jólinformáltnak a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb állók, vagyis az 50 felettiek számítanak, de itt is csak minden ötödik válaszadó tippelt helyesen. Ezzel szemben a 30-asok kirívóan rosszul teljesítettek: csupán 8 százalék adott jó választ, sőt, a többihez képest ebben a korcsoportban gondolták úgy a legtöbben (13 százalék), hogy veszteséget hoztak össze a nyugdíjpénztárak.

„Ez az eredmény egybevág azzal az általános tapasztalattal, hogy a magyar felnőttek viszonylag későn ébrednek rá a nyugdíjcélú öngondoskodás fontosságára. Jellemzően 40 év felett kezdenek komolyabban érdeklődni, tájékozódni, illetve valamelyik pénztárba belépni, holott minden szempontból célszerűbb volna előbb, már a 30-as éveikben elindítani a takarékoskodást. Hiszen minél korábban vág bele valaki, egyrészt annál többször veheti igénybe a jelenleg akár 150 ezer forintos szja-visszatérítést, másrészt pedig annál kisebb havi befizetés is elegendő̋ lehet a nyugdíjcél eléréséhez.”

A magyar felnőttek ugyanakkor nem csak a hozamok terén vannak tévedésben, ha a nyugdíjcélú öngondoskodásról van szó. Az ÖPOSZ korábbi kutatási eredményei azt mutatják, hogy a szükségeshez képest akár 3-4-szer magasabbra, azaz több tizezer forinttal nagyobbra tippelik a válaszadók azt a havonta megtakarítandó́ összeget, amely ahhoz kell, hogy érdemben ki tudják egészíteni majdani öregségi nyugdíjukat. Ez a tévedés szintén veszélyes, mert sok olyan munkavállalót akadályozhat meg az öngondoskodás elkezdésében – ezáltal pedig az elképzelt időskori jövedelem megteremtésében –, aki az anyagi helyzete alapján valójában képes lenne rá.