A szakmunkáshiány ma már meghaladja az 50 ezret Magyarországon, s egyelőre növekszik is ez a szám, tartósnak tűnik a tendencia. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségi tagja, az Oktatási és szakképzési kollégium elnöke szerint hamarosan a 80 ezernél tart a statisztika. Olyan anomáliákkal is számolni kénytelenek, mint amilyennel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében manapság szembesülnek: itt 20 százalékos a munkanélküliség, ugyanakkor 4-5 ezer fős munkaerő kereslettel állnak elő a helybéli cégek. Érdekes módon például az igénynek mintegy fele építőipari szakmunkásokra vonatkozik. Az MKIK a versenyképesség egyik alapfeltételeként a szakmunkásképzés feltételeinek javítását fogalmazta meg programjaiban, s el is érte, hogy a kormányzat jogosítványokkal lássa el a gazdasági önkormányzatot. Ebbe beleértendő az, hogy a szakképzés gyakorlati oktatásának tematikáját, oktatnivalóját a kamarai vállalatok határozzák meg, illetve kikerül a tanműhelyekből és vállalati környezetben folytatódik a gyakorlati ismeretek oktatása. A jogszabályok általánossá tették a tanulószerződés intézményét 2005-től. Egyelőre tizenhat mesterségnek, például a kőműves, a villanyszerelő, az ács, a kereskedő szakmának a képzését befolyásolja, illetve gyakorlati oktatását felügyeli, ellenőrzi a kamara.
Csakhogy a munkaerőhiány mai probléma, a szakképzés korszerűsítése, presztizsének emelése évek múltán hathat. Bihall Tamás a Piac & Profitnak elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezi a kormánynál egy olyan program elindítását, amilyennel a munkaerő-áramlást intenzifikálni lehet az országban. A képlet önmagában egyszerű, a szakemberek akkor és ott álljanak rendelkezésre, ahol és amikor kereslet mutatkozik irántuk. A mobilitás azonban nem nagyon lehetséges Magyarországon, hiszen az ózdi ember akár még Várpalotára sem tudja elcserélni a lakását a 3-4-szeres árkülönbözet miatt. A kamara most olyan program kidolgozását kezdeményezi, amilyennel javíthatók a munkaerő-áramlás feltételei.
Sem a szakmunkásképzés, sem a munkaerő mobilitását esetlegesen elősegítő majdani kormányzati program nem ad választ a mind több iparág napi problémájára, a szakképzett munkaerő hiányára. A kamara elnökségi tagja szerint is elkerülhetetlen, hogy határainkon túlról alkalmazzanak a cégek munkaerőt. Bihall Tamás azt feltételezi, hogy elsősorban a magyar ajkú munkavállalók alkalmazására kerül sor, elképzelhetően nem csupán Szlovákiából, ahonnan a európai uniós csatlakozást követően alapvetően igencsak egyszerű feltételekkel érkezhetnek az emberek, hanem Ukrajnából és Romániából. A kamarának nem sok befolyása lehet erre a folyamatra, legfeljebb annyi, hogy a munkaügyi központ az MKIK-nál véleményezteti az adott szakma munkaerő-piaci helyzetét, mielőtt bizonyos engedélyeket kiad.