A Reformszövetség ugyan április elején megszüntette tevékenységét, a GSZT azonban kedden tűzte napirendjére a szövetség javaslatait. (Az adójavaslatokkal megbízott Oszkó Pérter azóta a Deloitte vezérigazgatói székét pénzügyminiszterire cserélte.)
Potenciális 2 százalék
Palócz Éva szerint 2011-re el lehetne érni azt, hogy az állami kiadások a GDP-hez mérten 50 százalék alá menjenek vissza, ami azt jelenti, hogy az állami költekezés akkor a 2001-es mértékre esne vissza. Ehhez az szükséges, hogy az idén legkevesebb 350 milliárd forinttal, jövőre pedig további 450-500 milliárd forinttal kellene mérsékelni az állami kiadásokat. A Reformszövetség javaslatai szerint az állami ráfordítások között a szociális kiadásokat is jelentősen le kellene faragni úgy, hogy együttesen 2011-re az állami kiadások a GDP-hez mérten a mostani 50 százalék fölötti arányról mintegy 42 százalékra csökkenjenek - elemezte a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz szerint ez szükséges lenne ahhoz, hogy a magyar gazdaságban rejlő 2 százalékos növekedési potenciált elérjük, és 2013-tól e fölött mintegy 1,5 százalékponttal bővüljön a magyar GDP.
Chikán Attila, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere, a Corvinus Egyetem professzora, a Reformszövetség szakembere elmondta: pénzügyileg tarthatatlan az államháztartás jelenlegi kiadási szintje, de legalább ekkora gond az, hogy a magyar gazdaságot a teljesítményhiány jellemzi. Hozzátette: ugyan a magyar foglalkoztatottak jelentős számú órát töltenek el munkával, az elavult struktúrák miatt a magyar termelékenység azonban csak fele a nyugat-európai átlagnak. Chikán Attila azt hangsúlyozta, hogy ideje lenne valódi gazdaságösztönző és -fejlesztő programokat elindítani, és megfelelően kezelni a kis- és középvállalkozásokat, mert eddig minden politikai erő sokat beszélt erről, de valójában keveset javítottak a kkv-k helyzetén. A most felálló kormányról úgy fogalmazott: "az átmeneti kormánnyal nem tudok mit kezdeni, egy tíz hónapra szóló kormány alkalmatlan arra, hogy a problémák gyökerét több évre szólóan kezelje, a problémákat megoldja". Ezzel együtt úgy vélte, hogy nem kell mindjárt ellenségesen hozzáállni az új kormányhoz, de megítélése szerint az új helyzet is azt mutatja, hogy a politikai racionalitás ismét maga alá gyűrte a gazdasági ésszerűséget.
Programok nem érzékelhetőek
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Reformszövetség tagja a korábbi kormány tevékenységéről elmondta: az a kormányzás, amelyik minden hónapban új programokat indít, az nem hoz semmi újat. Azon a véleményen volt, hogy a gazdasági válság nem előidézője volt az ország gazdasági gondjainak, csupán felgyorsította a negatív folyamatokat, megnövelte a gazdasági bajokat. Parragh szerint a leköszönő kormány tettei közül csak az IMF-hitelt lehet pozitívumként említeni, mert szavai szerint a 20 milliárd eurós hitelcsomag "elhárította a haváriát". Hiányolta azonban, hogy a beharangozott programok valójában nem indultak el, az építőiparnak ígért mintegy 1.800 milliárd forintos program ténylegesen nem kezdődött el, és az 1.400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomag sem érzékelhető.
A kamara elnöke szerint az új kormánynak tényleges lépéseket, valódi fordulatot kell megvalósítania, mert a mostani kilátások sem kedvezőek, az export például legkevesebb 15 százalékkal esik vissza éves szinten, és az idei évre elfogadott költségvetés számai sem igazak, már csak azért sem, mert azt 267 forint/euró árfolyamon állították össze. Rámutatott: "hiba lenne az, ha az állam csak a költségvetés egyensúlyára törekedne; az igaz, hogy tovább eladósodni nem lehet, de valamilyen módon a fogyasztást is generálni kell". Kiemelte, a Bajnai-csomagnak működőképesnek kell lennie, mert az ország nem vesztegethet el még egy évet.
