Idén januárban, az orosz-ukrán gázárvita miatt a Magyarországra érkező gázszállítmányoknál is problémák voltak, most viszont Kóka szerint a télre készülve megbizonyosodtak róla, hogy a magyar gáztárolók 100 százalékban fel vannak-e töltve, emellett halad a stratégiai gáztárolók kivitelezésének programja, s szükség esetén egyes gázfogyasztókat is átállíthatnak olajfelhasználásra. Ráadásul ő maga tárgyalásokat kezdeményezett az E.ON csoporttal, hogy ha keleti irányból gázkimaradás történne, milyen többletszállításokra lenne lehetőség nyugati betáplálási úton (itt mintegy másfél milliárd köbméternyi lehetséges többletkapacitás van, miközben a magyar napi gázfelhasználás a válság idején 89 millió köbméter volt.) Kóka hangsúlyozta: a magyar gáz-nagykereskedelem az E.ON tulajdonában van, s szeretnénk élvezni annak előnyeit, hogy a magyar hálózat a világ egyik legnagyobb gázszolgáltatójának részévé vált.
Háromszor annyi energia
A brüsszeli miniszteri tanácskozáson egyébként az volt a fő téma, hogy miként lehet növelni az Európai Unió energiahatékonyságát. Ez elengedhetetlen, hiszen az EU-ban a különböző becslések szerint a gáz- és áramfogyasztás a következő 25 évben közel 30 százalékkal nő majd, miközben az energia drága, s egyes energiahordozókból egyre kisebb a készlet. Kóka szerint különösen fontos lenne az energiahatékonyság Kelet-Közép-Európában, ahol a legtöbb országban, köztük Magyarországon is egységnyi GDP előállításához háromszor annyi energiát használnak fel, mint ami az EU-átlag. Az Európai Unió azt kívánja elérni, hogy 2020-ra a szervezet területén 20 százalékkal csökkenjen a fajlagos energiafelhasználás, azaz az EU-ban évi 1-1,5 százalékkal javuljon az energiahatékonyság. Kóka ehhez hozzátette: Magyarországon már az évi 1 százalék körüli hatékonyságjavulás is 300-500 millió forint körüli energiaszámla-csökkenést jelentene a háztartások számára.
Ablak, ajtócsere
A magyar miniszter szerint a hatékonyság javítása érdekében több beavatkozási lehetőség is van. Részben az energiaelőállítás hatékonyságának javítása (a Mátrai Erőmű nemrégiben bejelentett rekonstrukciója például több mint 10 százalékos javulást hoz majd e téren), részben annak ösztönzése, hogy a közszféra hatékonyságot növelő beruházásokkal előzze meg a gázszámlák növekedését. Ugyanakkor - mint hozzátette - Magyarországon a legfontosabb tétel a lakóépületek energiahatékonyságának javítása. Kóka a brüsszeli tanácskozáson azt sürgette, hogy az EU regionális és kohéziós politikái is "szálljanak be" a magyar lakóházak hőszigetelési, fűtésrendszer-korszerűsítési munkálatainak finanszírozásába. Mint közölte, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007-ben beindít egy olyan programot, melynek célja, hogy 10-15 ezer háztartás érdemi felújításokat végezhessen az energiatakarékosság érdekében. Itt mindenekelőtt a nyílászárók cseréjéről lenne szó: Kóka szerint állami támogatás várható az önrész biztosítására, a többi költséget pedig a Magyar Fejlesztési Bank által refinanszírozott, hosszú távú és kedvező kamatozású hitelek biztosíthatnák.
