Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet kis- és középvállalati konjunktúra-indexe szeptemberben 48,8 százalék, a mélypontot jelentő májusi szintnél 9 százalékkal magasabb. A hazai vállalkozások üzleti várakozásainak tendenciája a múlt év közepéig meredeken emelkedett, majd az augusztusi irányváltoztatást követően lassú ütemben mérséklődött. Az index május és augusztus közötti 11 százalékpontos emelkedése az üzleti bizalom évközi gyengülését ellensúlyozta, az utolsó négy hónap növekvő tendenciája egy rövid távú konjunktúra-ciklus felszálló ágának első szakasza lehet.
A hazai kis- és középvállalatok rövid távú üzleti kilátásai a jelenlegi makrogazdasági környezetben kedvezőek. A nemzetközi előrejelzések szerint a világgazdaság viszonylag élénk növekedése folytatódik, több jel utal arra, hogy Európa legnagyobb gazdaságai is megkezdik a felzárkózást. A külső piacok élénkülése és a hazai fogyasztás bővülése segíti a javuló versenyképességű KKV szektor fejlődését.
Ez év utolsó és 2006 első negyedévében nemzetgazdasági szinten javuló kilátásokkal számol a kis- és középvállalatok egyharmada. A pesszimista várakozások aránya csökkent, jelenleg 20 százalék. Saját vállalkozásuk rövid távú kilátásait 57 százalékuk stabilnak értékeli. A működési feltételek javulását várja minden negyedik vállalat, a pesszimista cégek aránya viszont másfél éves mélypontjára, 18 százalékra csökkent. Augusztushoz viszonyítva 8 százalékponttal, 29 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek teljesítményük rövid távú bővítésével számolnak. A jelentős ingadozás az új költségvetéssel és az új adótörvényekkel növekvő év végi bizonytalansággal magyarázható. Szeptemberben a kis- és középvállalatok versenyhelyzetük éven belüli változását a korábbival azonos módon ítélik meg. A következő tizenkét hónapban a vállalkozások 31 százaléka helyzetét megingató konkurencia lehetőségével számol. Értékesítési piacain új tőkeerős versenytárs megjelenését a cégek 47 százaléka feltételezi. A magas számarányban az országhatárokon túlnyúló kétirányú cégalapítási hullám terjedése jut kifejezésre.
#page#
A hazai kis- és középvállalatok rövid távú előrejelzése szerint az új gazdasági év indítása, az ahhoz kapcsolódó adókorrekció működési feltételeiket alapvetően nem fogja megváltoztatni. A korábbi évek tapasztalata alapján a belföldi kereslet kielégítésére létrejött kis-és középvállalatok széles körére a lakossági fogyasztás ez évi dinamizálódása csak mérsékelten hatott.
A KKV szektor előrejelzése szerint fél éven belül tevékenysége bővítését az elégtelen belföldi kereslet, a gazdasági bizonytalanság és az éleződő verseny akadályozza. Rövid távú készletpolitikájában a hazai vállalatok széles köre (60-77%) készletszintje fenntartására törekszik. Saját előállítású készleteinek növelésére mindössze 10 százalékuk törekszik, csökkentést tervez 13 százalékuk. Az alapanyagok és félkésztermékek állományának csökkentését, illetve növelését a cégek 20-20 százaléka jelezte. Jövő március végéig a belföldi értékesítés romló lehetőségével számol a cégek 21 százaléka, stabilitást feltételez a vállalkozások 55 százaléka. A hazai piac felvevőképességét derűlátóan értékelő vállalkozások köre egy hónap alatt 30 százalékról 24 százalékra szűkült. Az exportpiacokon értékesítési lehetőségei javulását remélő cégek aránya kismértékben nőtt, 16 százalék. Romló körülményektől a KKV-k 9 százaléka tart.
A nemzetgazdasági szempontból jelentős kis- és középvállalati szektor versenyképességének javítása a központi elvonások csökkentésén, a közüzemi díjak kompenzációs emelésén, a hitelfeltételek javításán keresztül az infláció, valamint a forint árfolyam kordában tartásával érhető el. A jövő évi, alapvetően egyensúlyjavító szempontokat érvényesítő költségvetés prioritásai a felsoroltak közül néhány feltétellel kiemelten foglalkoznak. A hazai kis- és középvállalati szektor előrejelzése szerint a cégek 47 százaléka nem számol pénzügyi helyzetének rövid távú változásával. A fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások aránya meghaladja az augusztusi 20 százalékot, részesedésük 35 százalék. Javuló likviditással a cégek 18 százaléka számol. A működés során jelentkező finanszírozási nehézségeket legtöbben a fejlesztések elhalasztásával, illetve pénzintézeti hitel felvételével kívánják megoldani.
Az első félévében a beruházások volumene 8,3 százalékkal növekedett. A fejlesztések ágazati súlypontja is átrendeződött, mérséklődött a lakásépítések és erőteljesen gyorsult az autópálya-építés üteme. A vállalati beruházások dinamikája figyelemre méltó a feldolgozóiparban, a cégek fejlesztési aktivitása különösen az autógyártásban és az elektronikai iparban erősödik.
Szeptemberben a kis- és középvállalati kör beruházási hajlandósága 54 százalékról 47 százalékra gyengült. A májustól javuló tendencia iránya nem változott meg. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek köre az előző kéthavi kiugróan magas értékről az átlaghoz közeli 50 százalékra mérséklődött. A beruházási tevékenységet mérséklő tényezők között valamelyest nőtt a finanszírozási nehézségek súlya, kismértékben csökkent, de továbbra is első helyen szerepel a belföldi kereslet elégtelensége, amely ellentmond az ipar bővülő belföldi értékesítésének. Augusztus óta kedvezőbb a hitelkamatok és a jövőbeni gazdasági környezet megítélése. A vállalkozások rövidtávon elegendő termelő kapacitással rendelkeznek. A kapacitások kihasználtsága a cégek 47 százalékánál megfelelő, kismértékű felesleg 53 százalékuknál valószínű.
Augusztusban az éves infláció 3,6 százalékra csökkent, az üzemanyagok áremelkedését az olcsóbb élelmiszerek, ruházati és tartós fogyasztási cikkek árváltozása kompenzálta. A kedvező tendencia folytatódására utal, hogy a jegybank szeptember 19-én 6 százalékra csökkentette az alapkamatot. Szeptemberben a kis- és középvállalatok éves inflációs prognózisa 5,1 százalék, jelentősen meghaladja az elemzői várakozásokat. A decemberre szóló, 12 havi árindex előrejelzése is magas, 4,7 százalék. A termelői árak növekedéséről szóló prognózis viszonylag szűk sávban, alacsony szinten ingadozik, legutóbb 2,8 százalék volt.
